|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
KB ülés
|
(Antal János) München, 1989. február 9. (SZER, Magyar híradó) - Az aggodalom, a várakozás középpontjában Pozsgay Imre államminiszter nemrég tett kijelentése áll, amely az 1956-os forradalom hivatalos újraértékelésére utal, legalábbis utalhat. Ez a feltételes mód fejezi ki legjobban a lényeget. Sokan attól tartanak ugyanis, hogy a párt, amelynek nevében Pozsgay is beszélt, visszavonhatja a legújabb értékelést, amely szerint 1956 népfelkelésnek minősül, úgymond tartalmi és külső jelei alapján. Ehhez talán még azt is hozzá kellene tenni, hogy Budapesten többen nem fogadják el Pozsgay értékelését. Vannak, akik szerint az államminiszter túl messzire ment el, s vannak - elsősorban a fiatalok között - akik végre hallani szeretnék a szerintük egyetlen, valódi ítéletet, tehát, hogy 1956-ban nem népfelkelés, hanem forradalom tört ki Budapesten. A dolog jelentőségére nemcsak a Radikális Kör szombaton megkezdett aláírásgyűjtő akciója utal, hanem az MSZMP-n belüli reakciók is. A Központi Bizottság holnapi ülése előtt ugyanis - például a kommunisták Csongrád megyei Reform Köre - különféle ajánlásokkal, javaslatokkal álltak elő. A reform esélyei és a párt jelenlegi helyzete az, ami a Csongrád megyei reform kommunistákat izgatja és ezért javasolják, hogy a KB két soron következő ülésén, tehát holnap és várhatóan 20-ikán, olyan döntéseket hozzanak, amelyek előrébb vihetik a magyarországi reformok ügyét. Találgatások is szép számmal keringenek a fővárosban, talán erről is be tudunk majd egyszer számolni. Sokan úgy érzik, hogy az emlékezetes nyilatkozatot követően Pozsgay Imre pozíciói meggyengültek és pesszimistábbak szerint ez könnyen az államminiszter fejébe kerülhet - lehet, hogy csak politikai vonatkozásaiban. Érdemes megjegyezni, hogy a Radikális Kör is ilyen értelmű aláírásgyűjtő ívet szerkesztett, de be tudok számolni egy másik állásfoglalásról is. Ez az állásfoglalás a filmszakmai dolgozók független szervezeteitől származik és az előzetes szándékok szerint tegnap este a magyar filmszemle záróünnepélyén felolvasták volna, erre azonban különféle okok miatt nem kerülhetett sor. Az állásfoglalás rövid, tehát nyugodtan felolvashatom: A filmszakmai dolgozók független szervezeteinek állásfoglalása tehát így hangzik: "Állandósult bizonytalanságunk, erősbödő zavarunk a múlt bevallatlanságából, ellentmondásokból, hazug megítélésekből is következik. Létfontosságú tehát a nyílt szembenézés mindazzal, ami az elmúlt évtizedekben történt, s a dolgok, a tények nevén nevezése. Feltételezhetően nem csupán a maga nevében Pozsgay Imre nemrégiben 1956-ot népfelkelésnek nevezte és ezzel túllépett azon a történelmi szemléleten, amely az akkori eseményeket sommásan ellenforradalomnak minősítette. Kijelentését fontos lépésnek tekintjük az igazsághoz vezető úton és támogatjuk. Kérjük a tömegkommunikáció képviselőit, hogy nyilatkozatunkról tájékoztassák a közvéleményt. Budapest, 1989. február 8. Aláírók: A TDDSZ filmszakmai szekciójából Tóth Gy.László A MODESZ-től Surányi András szóvivő A Fidesz filmes csoportjától Pesti László Az MDF nem szakmai dolgozók csoportjától Nagy László Az AH(?) Fórum közművelődési egyesülettől Kertész Ferenc" Érdekességként megjegyezném, hogy beszélgettem az állásfoglalás szerzői közül néhánnyal. Egybehangzóan állították: ez az állásfoglalás nem Pozsgay Imre, hanem az igazság felé vezető, reménytkeltő folyamat védelmében íródott. +++
1989. február 9., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|