|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Mai magyar témák
|
(Baráth Norbert) München, 1989. február 1. (SZER, A mai nap) - Május-júniusban kezdik meg kivonni a szovjet csapatok első egységeit Magyarországról - jelentette be a szovjet megszálló erők(sic!) főparancsnoka, Burlakov vezérezredes. A Politikai Bizottság február 10-re hívta össze a Központi Bizottságot az időszerű politikai kérdések megvitatására. Az ülés eredetileg február 20-án lett volna esedékes. Az MSZMP vezetőségén belül számos kérdésben véleménykülönbség mutatkozik - mondta Grósz Károly pártfőtitkár újságíróknak. Az ellentétek a múlt értékelésére, a nacionalizmusra és a magyarországi fejlődés ütemének megítélésére vonatkoznak. Grósz bírálta a Központi Bizottságnak azt az albizottságát, amelyet Pozsgay Imre vezet és amelynek legutóbbi állásfoglalása szerint Magyarországon 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt. A tavaly május óta pártfőtitkár Grósz az azóta eltelt időre visszatekintve úgy vélte, hogy rosszabbodtak a gazdasági és politikai reform megvalósításának feltételei. Hangsúlyozta: a Központi Bizottságnak el kell döntenie, hogy a főtitkár, illetve a Politikai Bizottság képesek-e a feladatok elvégzésére. Ha nem, akkor le kell vonni a megfelelő következtetést - jelentette ki Grósz. A romániai viszonyokról hallott beszámolókat megdöbbentőnek nevezte a Magyarországon tartózkodó nyugatnémet parlamenti küldöttség vezetője, Ottó Schily. Schily hangsúlyozta, hogy javasolni fogja: a nyugatnémet kormány szorgalmazza az ENSZ-nél egy olyan semleges küldöttség felállítását, amelyik a helyszínen vizsgálná meg a romániai állapotokat. Tervezik azt is, hogy a nyugatnémet jótékonysági szervezetek közösen szerveznék meg a magyarországi menekültek anyagi támogatását. Hajdú-Biharban eddig közel 3600 romániai menekült kapott tartózkodási engedélyt és a felük a megyében talált otthonra. A magyar hatóságok 500 személyt visszaküldték a határról. Az állam húszmillió, az egyházak pedig hatmillió forintot osztottak szét a menekültek között. Már a januári áremelkedések előtt az elmúlt 10 évben a fogyasztói árak több, mint kétszeresre emelkedtek, a tavalyihoz képest pedig 7 százalékos reálbér csökkenés következett be - mondta el Vízváry Jenő, a KSH elnökhelyettese a Kossuth Rádió munkatársának. Vízváry szerint az egy személyre jutó létminimum 3.310 forint. A SZOT elnöksége a jövő héten sorra kerülő Országos Érdekegyeztető Tanács rendkívüli ülésén az áremelésekkel kapcsolatos bérintézkedéseket és kompenzált jogokat akarja megvitatni. Többek között azt a javaslatot is meg akarják vitatni, hogy a korábban 3.700 forint minimális bér január elsejéig visszamenőleges hatállyal lépjen életbe, és július elsejétől az összeget emeljék fel 4.000 forintra. Drágulnak a postai szolgáltatások. A saját tulajdonú telefonok alapdíja ikerállomások esetén 30-ról 80-ra, főállomásoknál pedig 40-ről 100 forintra emelkedik. A nemzetközi levélpostai szolgáltatások átlagosan 50 százalékkal nőnek. A televízió előfizetés havi díját 80-ról 100 forintra emelik. Mától átlagosan 62 százalékkal emelkednek a helyi közlekedési tarifák, a vasúti személyszállítási díjak pedig 30 százalékkal mennek fel. 4,3 százalékkal a sör árát is felemelték. Magyarország 2.000 indiai gyártmányú Maruti 800 típusú kisautót vásárol. A most aláírt megállapodás értelmében elsőként márciusban 670 kocsi érkezik Magyarországra. Áruk valószínűleg 350 ezer forint körül lesz. +++
1989. február 1., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|