![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nyilvánosság Klub
|
![](../img/spacer.gif)
(Krassó György) München, 1989. január 24. (SZER) - Sajtótájékoztató értekezletet tartott tegnap délelőtt a budapesti Múzeum kávéházban a mintegy 500 tagú Nyilvánosság Klub, amely viszontagságos hónapok után, október 29-én jelentette be országos egyesületté szerveződését. Azt a célt tűzi maga elé - mondotta az egyesület tavalyi alapítólevele -, hogy elősegítse a nyilvánosság intézményeinek és működésének megújítását, az állampolgárok véleménynyilvánítási és tájékozódási irodának, a szólás- és a sajtószabadságnak a maradéktalan érvényesülését. A sajtóértekezleten a klub szervezői bemutatták a nemrégiben alakított megfigyelő bizottságot, amellett tájékoztatási szabadságot korlátozó lépéseket kívánja rögzíteni és nyilvánosságra hozni. A klub a továbbiakban ismertette a Reform című hetilap közvéleménykutatási szavazat hamisításának részleteit, valamint a lap áremelésekről és az Élet és Irodalom körüli helyzetről kialakított állásfoglalását. Beszámoltak arról, hogy a Magyar Távirati Iroda nem közölte a demokratikus szakszervezetek tiltakozását a készülő sztrájktörvény ellen, valamint egy rendőri intézkedés elleni tiltakozást, és a gazdasági alkotmányozó tanács létrehozására szóló felhívást sem. Dr. Ruttner György, az Országgyűlési Tudósítások című független újság szerkesztője elmondta, hogy megkapták a lapalapítási engedélyt, de vállalkozásuk egyelőre ráfizetéses, terjesztési és helyiség problémákkal küszködnek. Az Élet és Irodalom ezentúl megint az írószövetség lapja lesz, ezt határozták el ugyanannak a kultúrpolitikának képviselői, amely 1957-ben feloszlatta az írószövetséget, annak megkerülésével beindította az Élet és Irodalom című kollaboráns lapot, majd két évvel később a pacifikált Írószövetség újságjává tette, de 63-ban ismét elvette tőle. Az ÉS tulajdonjogával a hatalom mindig aszerint labdázott, hogy mi szolgálja célszerűbben az írótársadalom megosztását. A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete azt javasolja, hogy legyen az Írószövetségnek saját lapja, de az Élet és Irodalom maradjon önálló és ne eresszék szélnek összeszokott szerkesztőgárdáját. Állásfoglalást tett közzé tegnap a klub ügyvivő testülete a drasztikus lap áremelésekről is, amelyeket minden valószínűség szerint további áremelések követnek. Félmillió család mondta le a napilapok, negyed millióan pedig a régi hetilapok előfizetését, és mindez akkor történik, amikor végre hitelesebbé válik a tájékoztatás. Az áremelések azonban nem oldják meg a gondokat, amelyeken csak a központosított sajtógazdálkodási elvek és gyakorlat megváltoztatása segíthet. Fel kell szabadítani a kötött piacgazdálkodást, a lapok tulajdonosainak önállóvá kell válniuk, és meg kell szüntetni a posta terjesztési monopóliumát - mondja a Nyilvánosság Klub ügyvivői testületének állásfoglalása. +++
1989. január 24., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|