|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Miklós Lászlóval a Nagymaros Bizottság tiltakozásáról
|
(Szente Péter) London, 1989. január 21. (BBC) - A Nagymaros Bizottság tiltakozást tesz közzé a tegnapi eseményekkel kapcsolatban. A Nagymaros Bizottság tiltakozása: A bős-nagymarosi vízerőmű építését ellenző Nagymaros Bizottság népszavazást követelve ismét aláírást gyűjtött 1989. január 20-án a sajtóban előre meghirdetett helyszíneken: a Keleti-, a Déli- és a Nyugati pályaudvarok aluljáróiban. Az alkotmányos jogokat gyakorló aktivistákat a Nyugat pályaudvarnál 16.15-kor öt rendőr, többek közt (...) Miklós, és Pálinkás Ferenc (azonosítási száma az utóbbinak FRE karhatalmi rendőrezred 1/2) igazoltatták, és megakadályozták abban, hogy az aláírásra felhívó plakátot kitegyék, illetve a kezükben tartsák. Az aláírni szándékozók előtt előállítással fenyegették és megrágalmazták őket azzal, hogy valakik tevékenységükért megfizetik őket. Egyikük kijelentette, hogy idézem: "gyülekezés nincs megengedélyezve" idézet vége. Az aláíró civileket az eljáró rendőrök, a szabadságon levő kiskatonákat a katonai rendészet zaklatta. Tiltakozunk egyes rendőri, és katonai szervek alkotmányellenes túlkapásai miatt. Követeljük a felelősségre vonást, és a hasonló esetek megelőzését! Budapest, 1989. január 20-án A Nagymaros Bizottság vezetősége - És hová juttatják el ezt a tiltakozást? - A tegnapi napon a fenti tiltakozásunkat eljuttattuk az MTI-hez, és a Magyar Rádióhoz. - És közölték? - A mai napig nem közölték. - És mit mondtak? Megígérték, hogy esetleg közlik? - Biztosat senki nem mondott. Az MTI-ben is először le akartak beszélni arról, hogy ezt én ott leadjam. Hivatkoztak arra, hogy késő van már, úgy sem kerülhet ez be a másnapi lapokba. A Magyar Rádióban - ahova MTI-sek küldtek, hogy oda forduljak -, ők azt mondták, hogy majd utána néznek az MTI-nél. Ennyi történt. - Ez az első ilyen eset? - A rendőrök általában hagyni szokták az aláírásgyűjtést. A tegnapi napon is, miután megtörtént ez a zaklatás, folytattuk a munkánkat, és ugyanezek a rendőrök később felbukkantak, és miután a plakátot nem tettük ki, végül is hagyták, hogy csináljuk. De a jelenlétükkel azért én azt hiszem, hogy elég sok embert elriasztottak, illetve volt akit igazoltattak, és felírták a nevüket, adataikat, és ezzel is én azt hiszem, hogy többen elriadtak attól, hogy akár csak hasonló esetben állást foglalhassanak. - És hogy áll most az aláírásgyűjtés? Hány aláírást sikerült eddig összeszedniük? - Pillanatnyilag körülbelül 90-100.000 aláírásnál tarthatunk. Ezekben a napokban is folyamatosan számoljuk és rendszerezzük az íveket, és tudni kell, hogy nem egy csoport gyűjti az aláírásokat. Hisz a Nagymaros Bizottságon kívül a Duna Kör és más környezetvédő csoportok is teszik ezt. Nagyon sok diák írja alá. Számos külföldi is rokonszenvez velünk. Mi azonban százezer érvényes aláírást szeretnénk, tehát százezer 18 éven felüli magyar állampolgár aláírását. Éppen ezért annyi aláírást gyűjtünk, hogy meglegyen ez. Tehát nem éppen százezret adtunk be, hanem valamennyivel többet, hogy ne mondhassák azt, hogy kevesebb mint ez a mennyiség. Hozzá kell tenni, pillanatnyilag törvényes szabályozás nincsen arra, hogy éppen százezernek kell a lenni az aláírásoknak. Mi azonban úgy gondoltuk, mivel ez körülbelül a lakosságnak az egy százaléka, ez elegendő kell, hogy legyen - mint ezt számos külföldi példa is mutatja a népszavazás kiírásához. - De ez csak valamilyenfajta morális presszióra alkalmas. Törvény arra nincsen, hogy százezer szavazattal egy népszámlálást kell kiírni. - Egyelőre nincsen. Most készítik elő a népszavazási törvényt. - És fenn áll-e annak a veszélye vagy lehetősége, hogy mint egyesek képviselők visszahívása esetében itt is, mind a százezer embernek valahogyan igazolnia kell a saját aláírását? - Technikailag elég nehezen tudom elképzelni. Az az igazság, hogy a képviselők visszahívására is különböző módszereket alkalmaznak a különböző képviselők esetében. - Éppen a mai Magyar Nemzetben lehetett olvasni, hogy míg Vida Miklósnál külön-külön beidézik, illetve behívják az egyes választópolgárokat a kerületi tanácsokhoz, hogy igazolják, hogy ők ténylegesen úgy foglaltak-e állást, ahogy az az íveken szerepelt, addig egy másik esetben egy másik képviselőnél, a Hazafias Népfront embere úgy nyilatkozott, hogy szerinte erre nincs szükség. Minél előbb ki kell írni a szavazást, hogy dönthessen a lakosság, mit akar? Ott sincs még egységes eljárás, hisz nincsen még arra sem kidolgozott törvény. - Miklósi László, köszönöm szépen. +++
1989. január 21., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|