 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
A független szakszervezetek és a sztrájkjog
|
London, 1989. január 20. (BBC, Panoráma) - A független
szakszervezetek elutasították a kormány törvénytervezetét a
sztrájkjogról. A szakszervezetek a törvényjavaslatot elnyomó
jellegűnek minősítették, és ellene egységes akcióra intéztek
felhívást. A hat újonnan alakult magyar független szakszervezet
közleménye szerint a sztrájkokat kétféleképpen lehet elkerülni:
vagy betiltják őket, vagy megteremtik a dialógus és a kompromisszum
számára szükséges kereteket.
A közlemény szerint a kormány az első utat választotta,
elfogadhatatlan akadályokat emelve a sztrájkhoz való jog előtt.A
törvénytervezet kikötései szerint nem engedélyezik a sztrájkot az
állami hivatalokban, vagy a mentő- és segélyszolgálatokban.
A politikai sztrájkokat és hasonló akciókat betiltják és törvénybe
ütközőnek nyilvánítanak minden olyan sztrájkot, amelynek a
törvénytervezet megfogalmazása szerint több hátránya, mint előnye
lenne.
A dolgozók közötti elégedetlenség azóta növekszik, hogy e hónapban
bejelentették sok alapvető árucikk és szolgáltatás áremelését. A
kormány várhatóan a következő két hónapon belül megpróbálja az
Országgyűlésben elfogadtatni a sztrájktörvényt. De a független
szakszervezetek, amelyek tudományos dolgozókat, tanárokat, a
filmstúdiók és a mentőszolgálat dolgozóit képviselik, követelik,
hogy tegyék félre a törvénytervezetet. Véleményük szerint a kormány
célja az, hogy gyöngítse a szervezett dolgozókat, amikor a korábbi
gazdaságpolitika hibái miatt elviselhetetlenül nehéz terheket kell
viselniük.
Alternatívaként javasolják, hogy alapítsanak egy olyan konzultációs
bizottságot, amely minden eltérő érdeket képvisel, és amely egy
olyan mechanizmust dolgozna ki, amely a sztrájkok elkerülését
megbeszélések és tárgyalások útján tenné lehetővé.
+++
1989. január 20., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|