|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az első magyar videoújság
|
München, 1989. január 12. (SZER, Késő esti mai nap) - Kedd délután 2 órakor a Puskin mozi videó vetítőjében sajtóbemutatót tartott a "Fekete doboz". A Fekete doboz az első magyarországi videó folyóirat, amelyet neves filmesek - zömében a Balázs Béla stúdió tagjai - szerveznek, szerkesztenek. A Puskin moziban történt sajtótájékoztatóról Szekeres László tudósít Budapestről. - A Soros Alapítvány segítségével, plusz a Balázs Béla Stúdió támogatásával megalakították a stúdiójukat, és ez a stúdió azóta megpróbálja nyomon követni a magyar alternatív mozgalmak, a magyar társadalom mozgásának különböző eseményeit. Az eddigi anyagaikból - amelyeket terveztek - már három videokazettára való anyagot, műsort állítottak össze. Az első a Civiltechnikák címet viseli - ez a Fideszről szól elsősorban - és kiegészítő anyagként egy interjú van benne Halász Péterrel a TDDSZ- ről. A második a Műtárgy, mely a bős-nagymarosi vízerőmű körüli harcok egyik szakaszát dolgozza fel, és kiegészítő anyag az útlevéllel kapcsolatos éhségsztrájk, amely 1988 nyarán volt. A harmadik film, melynek ma volt a bemutatója: It(t)él a nép címmel fut - ez a cím egyébként az egyik legjobb tüntetési szlogenből alakult: "itt él a nép, itt élni fog, - ítélni fog". Hadd legyek egy kicsit szubjektív a véleményemben, amikor beszélek erről a harmadik, és jelen pillanatban bemutatott filmről. Az első része - s talán a legnagyobb blokk - a bős-nagymarosi vízerőművel foglalkozik, pontosabban a nagymarosi "lánytüntetéssel", a szeptember 12-i 40 ezer fős demonstrációval a parlament előtt, az úgynevezett "élőlánccal", majd az október 30-i fáklyás tüntetéssel - illetve az előtte tartott kis rövid röpgyűléssel. Szubjektív véleményem szerint ez a blokk a film talán legkevésbé sikerült része, kicsit talán az alkotók szubjektivitása azt hiszem, hogy túlzottan előtérbe tört, és nehéz volt megtartani azt az; egyensúlyt, hogy súlyozni tudják a különböző tüntetések fontosságát, és a tömegdemonstrációk méreteit is. Mindenesetre - mint korbemutató dokumentum - feltétlen érdekes és szükséges. További anyagok az egyetemeken készültek, amelyek még ezen, kazettán vannak, részben a budapesti egyetemista-sztrájk, és részben pedig a szegedi. Ebből - meg kell, hogy mondjam - a szegediek mondanivalója, harcossága nekem sokkal jobban tetszett. Van egy szlogen a szolgálatmegtagadókról - nagyon szép és nagyon őszinte emberi vallomásokat hallhatunk a kazettáról -, majd a legrövidebb és befejező blokk Erdéllyel foglalkozik, illetve egy Erdélyből menekült fiúval készült interjú, és a november 15-i Erdély-tüntetés szétverése a témája. Rövid blokk, de az egész kazettát nagyon feldobja, és a végére nagyon-nagyon jól ülő slusszpoént hoz be: egy bekötött fejű és szemű fiú profiljával, a portréjával. A film tartalmáról körülbelül ennyit. Utána egy kötetlen beszélgetés történt az alkotókkal, ahol elmondták, hogy azért nem tematikusak a filmjeik, mert ők időszakokat próbálnak bemutatni - és egyre nehezebben követik egyébként a történteket. A filmjeik technikája nem a legjobb. Ezt ők is tudják, viszont sajnos a lehetőségeik nem biztosítanak nekik jobb technikát. Mindenesetre - ami a lényeg - dokumentálnak, műhelyjelleget próbálnak teremteni. Ez annyit jelent, hogy - akár kérésre - meglévő anyagaikból egyedi kazettákat is összeállítanak, és bármikor, bárkinek az eddigi kazettáikat postai utánvéttel továbbítani tudják. A címet is hadd mondjam be: Jávor István, 1125. Óra köz 2. A kazetták ára - kazettánként -1000 forint. +++
1989. január 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|