|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye
|
1990. december 21., péntek - A Miniszterelnöki Sajtóiroda az
alábbiak nyilvánosságra hozatalát kérte a Magyar Távirati Irodától:
A kormány meglepetéssel fogadta, hogy az Érdekegyeztető Tanács december 21-ei üléséről a munkáltatók képviselői az érdemi vita helyett kivonultak. Ez a tény annál is sajnálatosabb, mert a munkaadók és a munkavállalók szervezetei, valamint a kormány képviselőinek egy héttel korábbi megállapodásában rögzített ülés elmaradásával meghiúsult a lakosság széles rétegeit érintő jövő évi gazdaságpolitikai lépésekről, kormányzati intézkedésekről tervezett konzultáció. Ennek következményeként minimálisra csökkent annak esélye, hogy az 1991. év folyamatait meghatározó legfontosabb törvények kidolgozásához a munkaadók és a munkavállalók alkotó módon hozzájárulhassanak.
A kormány tudatában van annak, hogy a gazdasági rendszerváltást megalapozó törvényelőkészítő munka feladatai kényszerűen összetorlódtak, s ez nehezíti az Érdekegyeztető Tanács érdemi bekapcsolását. Részben ez, részben a tapasztalatok hiánya miatt nem könnyű eleget tenni a tanács tevékenysége iránti várakozásoknak. Mindezek ellenére az Érdekegyeztető Tanács - a kormány döntésre jogosult képviselőinek részvételével - az elmúlt hetekben folyamatosan tevékenykedett. A testület részére az illetékes tárcák minden olyan fontos anyagot átadtak megvitatásra, amelyekről a közeljövőben várható döntés.
A kormány 1990. augusztusában elkötelezte magát a munkaadókkal és a munkavállalókkal folytatott intézményes érdekegyeztetés kiépítése és fejlesztése mellett. Továbbra is eltökélt szándéka a társadalmi konszenzus megteremtése a fontos gazdasági döntésekben, az érdekegyeztetés fórumainak működtetése. Magára nézve változatlanul kötelezőnek tartja az érdekképviseletek véleményének megismertetését az országgyűlési képviselőkkel, mint tette azt a költségvetésre vonatkozó észrevételeik esetében is. A kormány álláspontja szerint az érdekegyeztetés nem vált formálissá, és elutasítja, hogy bárki reá hárítsa a felelősséget meghiúsulásáért.
A kormány úgy véli, hogy az érdekegyeztetés intézményeinek fejlesztése csak a három érintett fél alkotó együttműködése és felelősségvállalása mellett lehet sikeres. Ezen elveknek az érdekegyeztetés rendszerének folyamatos működtetésében és a nemzetünk sorsát rövid távon befolyásoló gazdaságpolitikai döntések megtárgyalásakor egyaránt érvényesíteniük kell. (MTI)
1990. december 21., péntek 19:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|