 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött a keddi ülésnap
|
1990. november 27., kedd - Néhány perccel 10 óra után
megkezdődött az Országgyűlés keddi ülésnapja. A televízió
képernyőjén is nyomon követhető plenáris ülés nézőinek feltünhetett,
hogy meglehetősen foghíjasak a padsorok: a képviselők 58 százaléka
jelent csak meg a kezdésre.
Napirend előtt jelentették be, hogy megüresedett képviselői
helyre a Szabad Demokraták Szövetsége, a Heves megyei listájáról,
Horváth Lászlót jelölte. A képviselő, Nyers Rezsőnek, a Választási
és Mandátumvizsgáló Bizottság elnökének szavai után, elfoglalhatta
helyét a Parlamentben.
Rendkívüli ügyben, ugyancsak napirend előtt kért szót Demszky
Gábor, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapest világvárosi
metropolissá válásához olyan törvény és olyan pénzügyi feltételek
kellenek, amelyek lehetővé teszik az elmaradott infrastruktúra
fejlesztését, a város legégetőbb gondjainak orvoslását. Az 1991-es
költségvetési terv szerint a fővárosnak azonban 12-17 milliárd
forint forráshiánnyal kell számolnia, és ez már a normális működést
veszélyezteti. A kezelhetetlen pénzügyi feszültség részbeni
feloldása érdekében kérte a kormány segítségét a lakóépületek
felújításának folytatásához, a tömegközlekedés helyzetének
javításához, az új Duna-híd kapcsolódó szakaszainak megépítéséhez, a
metró építéséhez, a második szemétégetőmű létrehozásához, és a
szennyvizek elvezetését szolgáló csatornázási program
megvalósításához.
A délelőtti napirenden szerepel az illetékről szóló törvény
megvitatása, erről azonban döntéshozatal várhatóan csak a következő
plenáris ülésen lesz. A tervek szerint megtárgyalják a köztársasági
megbízottról szóló törvényjavaslatot és a megyei jogú várossá
nyilvánításról szóló országgyűlési határozati javaslatot is.
Várhatóan megkezdik a külföldiek befektetéséről szóló
törvényjavaslat, illetve az adótörvények módosításáról szóló három
törvényjavaslat általános vitáját. Az ebédszünet után interpellációk
és kérdések hangzanak majd el. (MTI)
1990. november 27., kedd 10:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|