![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Agrárszövetség sajtótájékoztatója (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. november 26., hétfő - Az egyre mélyülő gazdasági
válság nem oldható meg ideológiai vitákkal, és elérkezett az idő,
hogy átmeneti időszakra válságkezelő-szakértői kormány vegye át az
irányítást - hangoztatták az Agrárszövetség Országos Választmányának
aktuális kérdésekkel kapcsolatos álláspontját ismerető hétfői
sajtótájékoztatón.
A gazdaság helyzetét értékelve Nagy Husszein Tibor elnökségi tag kifejtette, hogy az elmúlt időszakban az élelmiszergazdaság helyzete kritikussá vált, és különösen aggasztó a piacgazdasághoz nélkülözhetetlen potenciálisan vállalkozó réteg lesüllyedése, illetve hiánya. A kormány és a Parlament részéről nem érzékelhető semmiféle válságkezelő stratégia, sem pedig pioritási sorrend felállítása az állami költésgvetés készítése során.( A mezőgazdaságban érdekelt többszáz-ezer ember például hétfőn reggel a rádióból értesülhetett arról, hogy a jövő évi költségvetési tervben az élelmiszergazdaság támogatásának további csökkentését tervezik.) Súlyos gondnak tartják, hogy a kormánynak a mai napig nincs agrárpolitikája, és nem sikerült még azt sem fölvázolni, hogy a nemzetgazdaságon belül mi legyen az élelmiszergazdaság szerepe. Kérdés tehát, hogy továbbra is exportképes piaci termékeket értékesítő ágazat, vagy a munkanélküliséget levezető szociális lerakóhely lesz. Ez utóbbi már csak azért is téves elgondolás, mert a munkanélküliség réme a mezőgazdaságban is egyre jobban fenyeget. Ugyanakkor nincs mechanizmus arra, hogy az agrárszférát, mint hosszú termelési ciklusú ágazatot, inflációs körülmények között hogyan kell kezelni. A magyar konzervipar a fizetésképtelenség határán áll, a vállalatok fele csődbejelentés előtt van, hiszen több mint 10 milliárd forinttal tartoznak a gyárak a mezőgazdasági termelésnek. A júliusi átgondolatlan kormányintézkedés az élelmiszergazdaság támogatásának csökkentésére éppen akkor rontotta az élelmiszergazdaság pozícióját, a piacvesztés rémét is felvillantva, amikor Nyugat-Európában tovább növelték a magyar termékek vámtételeit. Ezzel párhuzamosan a magyar élelmiszergazdaság egyre erőteljesebben vonul ki a poteciális felvevő bázist jelentő keleti piacokról és engedi át a terepet a nyugati agrárgazdaságnak. (folyt. köv.)
1990. november 26., hétfő 15:56
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|