|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (1. rész)
|
1990. november 6., kedd - Az Országgyűlés keddi
munkanapjának kezdetén - rövid ideig tartó ,,szünet,, után - ismét
teret kapott az éles, személyes sérelmeket is felhánytorgató és
személyes sértéseket is osztogató politikai vita. Ennek oka az volt,
hogy két szocialista párti képviselő, Tabajdi Csaba és Békesi László
napirend előtt kért szót a magyar-szovjet viszony új alapokra
helyezése, illetve a következő év gazdasági és társadalmi
előkészítése érdekében, a kormány és a Parlament tevékenységének
ésszerűsítésére téve javaslatokat.
Tabajdi Csaba megítélése szerint Magyarországnak a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatrendszere nem válhat a napi politikai csatározások martalékává. Elérkezett az ideje annak, hogy e viszonyban ne a hangulatkeltés, az indulatok mesterséges gerjesztése játssza a fő szerepet, hanem az új alapokon nyugvó, új alapszerződés előkészítése. Mint mondotta: az Antall-kormány - a Németh-kormány tevékenysége nyomán bizonyos terhektől szabadulva - tovább erősíthette a nyugat-európai és észak-amerikai kapcsolatainkat. Ám nem lenne célszerű - figyelmeztetett rá -, ha e folyamat kísérőjelensége lenne a közép-európai államokkal, népekkel és a Szovjetunióval folytatott együttműködés túlzott lazítása, esetleg leépítése.
A képviselő a magyar-szovjet viszony újraalakításában a parlamenti pártok alapvető kérdésekben kialakított egyetértését tartotta kívánatosnak. Meggyőződése szerint e pártoknak közösen kellene végiggondolniuk például azt: milyen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy ne veszítsük el egyre szűkülő pozícióinkat a Szovjetunió és köztársaságai piacán. Jó lenne továbbá valamilyen szinten stabilizálni az energia- és nyersanyagszállításokat, csökkentve egyoldalú függőségünket, de figyelembe véve a Szovjetunió apadó szállítási képességeit is. A Szovjetunió létét realitásként kell kezelni, a tagköztársaságok esetében pedig a kinyilatkoztatásokon túl kell lépni - hangsúlyozta, rámutatva, hogy miközben Magyarország tétovázik, a Cseh és Szlovák Köztársaság már 13 tagköztársaságban nyitott kereskedelmi irodát.
Tabajdi Csaba a legsúlyosabb gondnak azt tartotta, hogy szinte megszűnt a kétoldalú párbeszéd, az érdekegyeztetés. Ezért a kormány külpolitikájának aktivizálását, a Parlament kapcsolatépítő lépéseit sürgette. (folyt. köv.)
1990. november 6., kedd 12:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|