|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- A kormány és az ellenzék - 2. folyt.
|
A sajtó egy részét - még az emlékezetes három nap alatt - a kormány, illetve az MDF egy része azzal vádolta, hogy elfogultan a taxisok javára ítél, miközben az emberek a kormány mellett vannak. Nos, a Magyar Közvéleménykutató Intézet október 29-iki felmérése szerint az emberek 64 százaléka fenntartás nélkül támogatta a taxisok megmozdulását, 20 százaléka részben támogatta, ami tehát lényegében 84 százalékos helyeslés. Ez az amit Antall József nagyon is érzékelt, s amiért egy gyorsított gazdasági program mellett döntött. De az ezzel járó terhek csupán az egyik oldalát jelentik az ügynek.
Abból, hogy a magyar társadalom hajlandó válságos éveket elviselni, még nem következik, hogy lesz is javulás. Ehhez pénz kell, mégpedig nem pusztán hitel és a működő tőke fokozatos beáramlása. Az átállást egyszeri nagy pénzösszeggel kellene a Nyugatnak megfinanszíroznia, hogy Budapest törleszteni tudja a kamatokat, s így át lehessen állítani az energiaipart és fenn lehessen tartani valamiféle szociális védőhálót.
Gyors pénz nélkül sincsen siker, hiszen ezért lassan sorban áll már egész Kelet-Európa. Kétszer kap-e, aki gyorsan kap - Budapest most ebben reménykedik. +++
1990. november 1., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|