 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Tanácskozás a termelőszövetkezetek helyzetéről, jövőjéről (1.
rész)
|
1990. október 31., szerda - A termelői kör az elmúlt
hónapokban alapvető kérdéseire nem kapott megfelelő választ, és
immár a gazdálkodás mindennapjaiban éreztetik hatásukat a feszítő
gondok. A döntések meghozatalánál nem lehet eltekinteni a szakmai
vélemények fogadásától, enélkül válsághelyzet alakulhat ki, amelyben
igazán jó határozatok nem is születhetnek - mondta Nagy Tamás, a
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke
az Országos Tanácsnak szerdán, a Kertészeti Egyetemen tartott
ülésén.
A testület a szövetkezetek belső átalakulásának kérdéseit
elemezte, különös tekintettel az oszthatatlan tulajdonformára és a
termőföld privatizációjára. A MOSZ elnöke utalt arra, hogy a
termelőszövetkezeteket leginkább foglalkoztató kérdéseket egymás
után három országos tanácskozáson elemzik majd.
Sárossy László földművelésügyi minisztériumi államtitkár
előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban a politika és a
jog összeütközése következett be, és ez a konfliktushelyzet súlyos
tehertétel az agrártermelők számára, annál is inkább, mert ez a
terület a politikai csatározásnak immár kiemelt színhelye lett. A
legkülönbözőbb elképzelések árasztották el az országot,
bizonytalanságot keltve a termelői körben. Az államtitkár
kifejtette: a mezőgazdaságnak továbbra is meghatározó szerepet kell
kapnia az ország gazdasági életében, éspedig megfelelő költségvetési
háttérrel, hiszen enélkül a magyar agrártermékek az agyontámogatott
nyugati árukkal szemben nem lehetnek versenyképesek.
Az államtitkár cáfolta azt a híresztelést, miszerint az
Antall-kormány - cserében a majdani közös piaci tagságért -
valamiféle paktumot kötött volna arra vonatkozóan, hogy tudatosan
igyekeznek visszafogni a magyar agrárexportot. Ilyen paktum nincs -
állította Sárossy László -, ilyen feltételeket sohasem támasztott a
Közös Piac. A magyar agrárexportra szükség is van; az idén
1,7 milliárd dollár nettó árbevételre számítanak ebből, és ezt az
eredményt más ágazat nem tudja átvállalni.
Az agrártermelés hatékonyabbá tételéhez gyökeres átalakítás
szükséges. A piacgazdálkodás bevezetése illuzórikus lenne akkor, ha
az egyik oldalon csak tervezik azt, míg a végrehajtáshoz nem sikerül
megnyerni az érintetteket, akár csak ,,természetes tartózkodásuk,,
miatt. Konszenzusra van szükség - hangoztatta. (folyt.köv.)
1990. október 31., szerda 15:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|