|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató az SZDSZ fővárosi elképzeléseiről (1. rész)
|
1990. szeptember 21., péntek - Az SZDSZ a fővárosi
önkormányzati választási kampányában a direkt politizálás helyett
konkrét elképzeléseit, szociális, közlekedési vagy kulturális
programját kívánja minél szélesebb körben megismertetni. A Szabad
Demokraták ennek jegyében rendezték meg hagyományos pénteki
sajtótájékoztatójukat, amelyen ezúttal a budapesti program egy-egy
részkérdéséről esett szó. Demszky Gábor budapesti
főpolgármester-jelölt ezúttal a hajléktalanok, illetve potenciális
,,hajléktalanjelöltek,, vagyis a kilakoltatás előtt állók
helyzetének átmeneti megoldásáról fejtette ki nézeteit, Péterffy
Ágoston pedig - az SZDSZ budapesti listájának harmadik helyén
szereplő jelölt - a fővárosi közlekedés problémáit és az ezzel
összefüggő tennivalókat ecsetelte.
Demszky szerint Budapest világvárosi színvonalon áll a hajléktalanok számát tekintve is. (Ez tízezres nagyságrendet jelent, míg Párizsban húszezer, New York-ban 35-40 ezer a hajléktalanok száma.) Az átmeneti szállások azonban csak néhányszáz ember befogadására alkalmasak. Ezért a leendő fővárosi önkormányzatnak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy pályázat útján eldönthesse: ki képes a leghatékonyabban üzemeltetni a már felszabadult, vagy felszabaduló épületeket (volt munkásőrségi épületek, szovjet laktanyák). Emellett szükséges a gondozói hálózat, továbbá olylan szükséglakásállomány kialakítása is, amelyek révén kezelhetőbbé válik a probléma. A hajléktalanok száma pedig már csak azért is növekszik, mert egyre több Budapesten a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó, például a IX. kerületben tucatszám költöztetnek ki ilyen családokat. Ezek az emberek a munkanélküliséggel leginkább sújtott vidékekről költöztek, költöznek fel a fővárosba, foglalnak el lakásokat, és úgy tűnik: az IKV a kilakoltatást választja pillanatnyilag e sajátos gond kezelésére.
A másik súlyos feszültségforrást a közüzemi díjak valamelyikével vagy a lakbérrel hátralékban lévő emberek jelentik, hiszen hosszabb távon rájuk is a kilakoltatás vár, ha a főváros nem nyújt nekik segítő kezet. Budapesten a lakosság 6-8 százaléka van hátralékban valamilyen díjjal. Ezért a leendő fővárosi önkormányzatnak - prioritásként kezelve ezeknek az embereknek az ügyét - létre kell hoznia egy olyan szociális alapot, amelyből támogatást nyújtva átsegíti őket a krízishelyzeteken. De csak a rászorulókat (folyt. köv.)
1990. szeptember 21., péntek 13:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|