|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Nem volt jelen a kormány képviselője - halasztott napirend a
költségvetési bizottságban (1. rész)
|
1990. június 20., szerda - Egy héttel elhalasztották az
Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről,
illetve hasznosításáról szóló törvényjavaslat megvitatását a
Parlament Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságában. A testület
szerdai ülésén ugyanis dr. Becker Pál (MDF) szóvátette: a
törvényjavaslat anyagát az is későn vehette kézbe, aki egyáltalán
megkapta áttanulmányozásra, ráadásul - bár a kormány mány sürgősségi
indítványa nyomán, a jövő héten, a plenáris ülés elé került volna
megvitatásra a módosítás - a kormány egyetlen képviselője sem jelent
meg a bizottsági tanácskozáson. Mások azt is fontosnak tartották,
hogy a Fővárosi Tanács és a BM is képviseltesse magát az ülésen.
Végülis a testület tagjai - három tartózkodás mellett - úgy
döntöttek: egy hét múlva ismét napirendre tűzik a törvénymódosító
indítványt, így viszont az nem kerülhet a jövő heti plenáris ülés
elé.
Ugyanakkor, ha már összejöttek és a vagyonügynökség képviselői is megjelentek, a bizottsági tagok kérdéseket tehettek fel a kiosztott anyaggal kapcsolatban, vagyis érdemi vita helyett csak konzultációt folytattak a képviselők erről a napirendről. Így szóba került, hogy a privatizációs folyamat idején az állami vállalatok esetében az állam minden tulajdonosi funkcióját elláthatja, beleértve a vezetőkinevezési jogkört is. Képviselői felvetésekre a vagyonügynökség munkatársai elmondták: mivel a privatizáció része a kormány gazdaságpolitikájának, szükséges, hogy az befolyást is gyakorolhasson a szervezetre. Ezért célszerű, ha az operatív vezetőket maga a kormány nevezi ki, viszont a kettős függés, illetve kontroll biztosítására az igazgatótanács tagjait az Országgyűlés válassza meg.
Több képviselő szóvátette: az országnak ma még nincs privatizációs programja. Úgy tűnik, hogy a kormány a törvénymódosítással egyfajta eszközt igényel privatizációs politikájához, anélkül, hogy annak elemei ismeretesek lennének. Amíg nem tudni, mit és hogyan akarnak privatizálni, talán nem is kellene a törvényt módosítani - fogalmazták meg többen. Egyébként is ez a törvény szorosan összefügg a privatizációs törvénnyel, továbbá az önkormányzatival is. (folyt. köv.)
1990. június 20., szerda 12:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|