|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Független Kisgazdapárt Elnökségének nyilatkozata (3. rész)
(OS)
|
A termelési eszközök bővítésével arányosan évente csökkenő mértékben marad nagyüzemek használatában földterület, sajátos átmenetet biztosítva az egyéni gazdálkodók és az új szövetkezések számára. Az átmenet zavartalanságát az teszi lehetővé, hogy a szabad földterületek az önkormányzatok tulajdonába kerülnek, biztosítva a jogorvoslat és a kártalanítás lehetőségét.
Mindez a fokozatosság ötvözhetné a történelmi igazságtételt a jelen realitásaival. A kialakuló földpiac, a közgazdasági szabályozók, a hitelrendszer ugyanakkor gazdasági eszközökkel befolyásolhatná a mezőgazdaság helyzetét, a kisbirtokok életképességét, nagyságát, az új típusú önkéntes szövetkezési formákat.
Javasoljuk, hogy a viták hevében érvelők ne feledkezzenek meg néhány tényről. A termelőszövetkezetek használatában lévő földek közel felének ma is van tulajdonosa. Ugyan miféle jogalapon akadályozhatnánk meg őket a földjük feletti rendelkezésben? Az 1967-ben bevezetett földmegváltásnak nevezett kisemmizés, melynek révén a mai téesz-tulajdon zöme létrejött, ugyan miféle meggondolások alapján lehetne törvényesnek elismerhető?
Az előbb említett fokozatosság elve miatt félreértésen alapulnak azok a vádak, melyek a mezőgazdaság szétverésével, élelmiszerhiány előidézésével próbálják vádolni a Kisgazdapártot. E vádak hangoztatói elfeledkeznek arról, hogy a ,,szocialista nagyüzem,, csak a Kádár-féle propagandában, s a többi kelet-európai állam csődjéhez képest volt sikeres működési forma. A látszat valóságtartalmát jelentős részben a háztájik nadrágszíj-parcelláján csodát tevő parasztság adta. A termelőszövetkezetek közül több mint ötszáz mára csődbe jutott. A burjánzó téesz-adminisztráció átlag harminc százalékos. Ez a szédelgőn feldicsért magyar modell 60 milliárdos hitellel megtámogatva tarthatja magát a víz fölött.
Privatizációt hirdet az ország minden demokratikus pártja. Miért ne lehetne a mezőgazdaságban e privatizációt az 1947-es (1967-es) tulajdoni állapotokból kiindulva fokozatosan, a realitásokat, az újfajta szövetkezési igényeket figyelembe véve évek türelmes munkájával, önkéntes alapon végrehajtani? Ismét hangsúlyozzuk, hogy eközben nem kívánunk elfeledkezni az aktív, de tulajdonnal nem rendelkező téesz-alkalmazottak földhözjuttatásáról sem.
Programunk ellenzői a valós nehézségeket felnagyítva a zűrzavaros tulajdonosi és érdekviszonyokból kiindulva eleve tagadnak, anélkül, hogy valódi kiutat mutatnának. Miért nem keressük a cáfolhatatlan jogi alaphelyzetből kiindulva közösen a reális megoldást? (folyt. köv.)
1990. június 12., kedd 17:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|