 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
A dán ipari miniszter magyarországi látogatása
|
1990. május 24., csütörtök - Háromnapos látogatást tesz
hazánkban Anne Birgitte Lundholt dán ipari miniszter. A dán
miniszterasszony találkozott Bod Péter Ákossal, az új magyar ipari
és kereskedelmi miniszterrel, valamint a Parlament Gazdasági
Bizottságának több képviselőjével.
Csütörtökön az MTI munkatársának elmondta: Dániában is nagy
figyelemmel kísérik a magyar átalakulást, és remélik, hogy az új
magyar kormánynak minél hamarabb sikerül magvalósítania
elképzeléseit. Különösen az elhatározott gyors privatizációt várják
fokozott érdeklődéssel, hiszen abban a dán iparvállalatok is
érdekeltek lehetnek. Mint mondta, az új stratégia azonban
valószínűleg csak hosszú távon érezteti hatását, s illúzió azt
várni, hogy a magyar vállalatok az egyik pillanatról a másikra
veszteséges gazdálkodókból nyereséges cégekké válnak.
A legfontosabbnak és legsürgetőbbnek a miniszterasszony a
menedzserképzést ítélte. Mert, mint mondta, a magyar gazdaságnak nem
elsősorban pénzügyi segítségre van szüksége, hanem lehetőségekre
ahhoz, hogy Magyarországon is hasznosítható tapasztalatokat
szerezhessenek a világban. Éppen ezért már az idén 40 magyar
szakembernek teszi lehetővé a dán kormány, hogy különböző dán
iparvállalatoknál gyarapíthassa közgazdasági és műszaki ismereteit,
a menedzserképzést azután kibővítve több száz szakembert tanítanak
majd a legmodernebb vállalati-gazdasági ismeretekre.
A dán kormány talán e segítséggel hozzájárulhat ahhoz, hogy
Magyarország mihamarabb beléphessen az Európa-házba - fejezte be
nyilatkozatát a dán miniszterasszony, hozzátéve, hogy a magyar és a
dán kis- és középvállalkozások területén, elsősorban az
energiaszektorban és a környezetvédelemben van lehetőség az
együttműködésre. (MTI)
1990. május 24., csütörtök 18:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|