![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Ezt a térítést azok is igényelhetik az állandó lakóhelyük szerint illetékes munkaerő-közvetítő szerveknél, akiknek sorkatonai szolgálata, illetve gyermekgondozási szabadsága még csak ezután jár majd le, de munkáltatójuk már jogutód nélkül megszűnt. Halmos Csaba vállalta, hogy egy hónapon belül az OÉT elé terjeszti a kormány álláspontját e rendelkezés kiterjesztéséről az úgynevezett jogi állományban más jogcímen lévő dolgozókra is. Ekkor térnek vissza a szakszervezeteknek arra a felvetésére, hogy a járandóság kiszámításakor vegyék figyelembe azt is, hogy mennyivel nőttek a bérek a dolgozó távolléte alatt. Ugyancsak akkor tárgyalják meg a KIOSZ és a KISOSZ képviselőjének azt a javaslatát, hogy e térítések mindenkor a Foglalkoztatási Alapot terheljék.
Napirendre került a vezetők érdekeltségi rendszerének kérdése is. Ezzel kapcsolatban hosszas vita után az az OÉT-ajánlás született, miszerint: tekintettel a társadalomban tapasztalható feszültségekre, a magasabb beosztásban lévő vezetők alapbére csak oly mértékben növekedjék, mint az általuk vezetett szervezetben dolgozóké. Prémiumuk pedig lehetőség szerint ne legyen több alapbérük másfélszeresénél. A Kamara indítványa alapján az OÉT tagjai megállapodtak abban, hogy kezdeményezik a kormánynál annak a rendeletnek a módosítását, amely szerint a vezetők nem kaphatnak tizenharmadik havi fizetést. A tapasztalatok szerint ugyanis néhány vállalatnál a jutalmak év közbeni csepegtetése helyett már áttértek a tizenharmadik havi bérfizetés rendszerére, amit egyébként az OÉT már korábban ajánlott. A jelenlévők azt tartották méltányosnak, hogy ebben a gazdasági vezetők is részesedhessenek.
Az OÉT szakértői vizsgálatok alapján döntött arról, hogy javasolja a kormánynak Egercsehi és Recsk, valamint Bátonyterenye és Ózd térségének foglalkoztatási szempontból kritikus körzetté nyilvánítását. A téma tárgyalásakor többen felhívták a figyelmet arra, hogy ezzel az intézkedéssel a foglalkoztatási alapból e célra idén rendelkezésre álló egymilliárd forintból a számítások szerint már most mintegy 700 millió forintot lekötnének. Halmos Csaba szerint viszont ez az összeg a lehetőségek ésszerű kihasználásával csökkenhet.
Bár a többség egyetértett azzal, hogy az érintett szakszervezetek javaslatára ne kössék adóhoz a textil-, a textilruházati, valamint a bőr-, a szőrme- és a cipőiparban a bérek növelését, a kormány megvétózta azt. Hosszú és szenvedélyes vita után mondta ki a kormány nevében a vétót Kemenes Ernő, aki elismerte ugyan e területek rossz bérhelyzetét, de - mint mondta - ezen az alapon akár az egész iparról is tárgyalhatnának. (folyt.köv.)
1990. február 23., péntek 20:05
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|