|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Földforgalmazás
|
---------------
München, 1990. február 9. (SZER, Magyar híradó) - A Független Kisgazdapártnak a földforgalmazás mai gyakorlata elleni tiltakozásáról többször beszámoltak már a tömegtájékoztató eszközök. A tiltakozást egy januári országgyűlési határozat váltotta ki, amely határozat ellen a Független Kisgazdapárt holnapra, vagyis február 10-ikére nagyszabású demonstrációra hívja követőit. A tervezett tüntetés hátterét világítja meg a következő beszélgetés, amelyet Szekeres László készített a Független Kisgazdapárt alelnökével, dr. Böröcz Istvánnal.
- A parlament januári első ülésszakán elfogadott földtörvény-módosítás miatt felháborodási hullám vonul végig az országon. A politikai pártok közül talán legilletékesebbnek, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártnak alelnökét, dr. Böröcz Istvánt kérdezem az ügy előzményeiről, hátteréről, illetve esetleges következményeiről.
- Ennek az ügynek az előzményei már jónéhány hónappal ezelőtt kezdődtek, amikoris az első jelzéseket kaptuk arra vonatkozóan, hogy a termelőszövetkezetek használatában lévő földeket, úgymond természeti tulajdonban levő földeket elkezdték eladogatni, elidegeníteni. A magyar belpolitikai életben köztudott volt, hogy a Kisgazdapárt földprogramjának egyik sarkalatos tézise, hogy a földtulajdoni viszonyokat vissza kell vezetni az 1947-es állapotokhoz, tehát az 1945-ben elkezdődött és 47-ben befejeződött földosztást követő állapotokhoz. Egyértelműen a magyar paraszt kezébe vissza kell adni a földet, hirdette ezt a Kisgazdapárt már hónapokkal ezelőtt is, és hirdeti ma is.
Nyilvánvalóan ez a földelidegenítési akció, ami egyre terebélyesedett az országban, csakis egy célt szolgálhat a mi felfogásunk szerint, hogy összekuszálja, összezavarja a földtulajdoni viszonyokat, hogy aztán majd az új parlamentnek, a remélhetően demokratikusan megválasztott új parlamentnek ne legyen mit visszaadni a parasztoknak. (folyt.)
1990. február 9., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|