 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - negyedik munkanap (2. rész)
|
Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) szerint a vitatkozók mindkét
-----------
táborának mondanivalójában sok az igazság, a racionalitás, de úgy
vélte, most mindannyiunk számára az a legfontosabb, hogy a termelés
tovább folytatódjék a jelenlegi vagy annál jobb színvonalon. Ezért
Cselőtei Lászlóval ért egyet, aki a szövetkezeti földeladások
átmeneti befagyasztását javasolta a tulajdonreform és a jóvátételi
törvény elfogadásáig.
Krekács László (Pest megye 8. vk.) hozzászólását kezdve
--------------
hangsúlyozta, hogy ő maga is híve az igazságos rehabilitációnak.
Hozzátette azonban: ez kizárólag méltányosan, érdekegyeztetés révén
képzelhető el, s nem járhat együtt a mezőgazdasági termelés
szétzilálásával.
Az elmúlt négy évtized földtulajdon körüli kérdéseit számbavéve
a képviselő úgy vélekedett: az 1947 és 1959 között lezajlott
folyamatok ma már alig tisztázhatók, hiszen - mint mondotta - nagyon
sok birtoklap hiányzik a földhivatalokból. Ugyanakkor rámutatott
arra is, hogy az 1959-61 között elkövetett sérelmek orvoslása
egyértelműen az állam feladata, s ezt az állami földtulajdon terhére
kell megoldani. Hangsúlyozta emellett, hogy nem lehet egységes jogi
szabályozással, hivatali megoldásokkal közelíteni a földtulajdon
körüli problémák rendezéséhez. Végezetül leszögezte: egyetért a
kormányzat törvénymódosítási javaslatával, mert ez egyúttal keretül
szolgálhat a következő parlament számára egy új földtörvény
megalkotásához is. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 10:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|