 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
- Román-magyar viszony - 7. folyt.
|
- Valóban megvan most az esély arra, hogy amit a magyar kormány
az utóbbi években egyfolytában kért, éspedig hogy a határ legyen
szellemi határ és ne gyakorlati határ, amelyiken átszöknek az
emberek, most megvalósuljon. Tehát a német hasonlat jogos, de nem
olyan értelemben, hogy ha a két német állam egyesül. A két német
állam egyelőre nem egyesül, és amikor egyesülni fog, az két
színtiszta német állam, amit Erdélyről nagyon nehéz állítani. Olyan
értelemben helyes a hasonlat, hogy a határ a két német állam közt
egyre kevésbé elszigetelő határ, és nincs semmi ok rá ezen túl, hogy
ne ugyanaz legyen a román-magyar határon.
- Dr. Fülöp Mihálytól azt szeretném tudni: érzése, véleménye,
tapasztalata szerint elképzelhető-e, valószínű-e, hogy az a jó
néhány ezer román állampolgár, részben magyar, részben román eredetű
román állampolgárok, akik átmenekültek Magyarországra, és ott ha
másképp nem, legalább ideiglenes otthonra, befogadtatásra találtak,
az új romániai helyzet hatására vissza fognak-e szállingózni, vagy
tömegesen visszatérni Romániába.
- Természetesen vissza szeretnének térni, de ennek a feltételeit
meg kell teremteni. Ami azt jelenti, hogy most például ideiglenes
magyar tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, ezzel nem mehetnek
vissza Romániába, hiszen ezt elveszik tőlük a határon. Magyarán itt
egy jogi kérdést mindenképpen tisztázni kell.
Van egy gyakorlati kérdés is, amit tisztázni kell, hogy egyrészt
a büntetlenség fennálljon-e, ami azt jelenti, hogy semmilyen
joghátrány nem érheti őket azért, amiért Magyarországra jöttek.
Másrészt - és ez rendkívül fontos -, hogy lakásukat, munkahelyüket,
magyarán egzisztenciájukat visszakaphassák. Ezek azok a feltételek,
amin a magyar és a román kormány tárgyalásai nyomán a szakértők már
dolgoznak. (folyt.)
1989. december 30., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|