|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Román-magyar viszony - 5. folyt.
|
A következő kérdésem az lenne mindhárom résztvevőhöz, érzésük szerint egyrészt van-e még Magyarországon és Erdélyben esetleg komoly igény arra, hogy bizonyos területi rendezés is történjék, Erdélyt érintő területi rendezés, másrészt, ha van ilyen elképzelés, ez önmagában valóban egy félig-meddig vagy teljesen fasisztra rendszer irredenta törekvéseit idézi-e vissza. Helmer Iván? - Hogy őszinte legyek, én nem tudok róla, hogy lenne ilyen érzés Erdélyben, de az nem azt jelenti, hogy nincs. Másrészt mindig is nagyon nehéz volt elképzelni egy földrajzi módját annak, hogy a románokat és a magyarokat erdélyben külön lehessen választani. Amit a Ceausescu-rezsim elért tényileg és nem szellemileg, az viszont az, hogy sokkal több román él most Erdélyben, mint élt húsz vagy negyven évvel ezelőtt. Tehát véleményem szerint mindig is úgyszólván lehetetlen volt ilyesmit elképzelni, most valószínűleg még annál is kevésbé elképzelhető. - Dr. Fülöp Mihály? - Amikor a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége önrendelkezésről beszél, akkor arra gondol, hogy a politikai, gazdasági és kulturális intézményeket, amelyekkel a romániai magyarság rendelkezett korábban, helyre kell állítani és nem többről van szó. Tehát ez az önrendelkezési jog gyakorlása. Egyébként maga az önrendelkezési elv nagyon demokratikus alapelv, és azt hiszem, hogy ebben mindenki egyetérthet. Ez semmiképpen nem jelenti azt az erdélyi magyarság részéről, hogy elszakadási törekvés lenne bennük. (folyt.)
1989. december 30., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|