|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Román-magyar viszony - 4. folyt.
|
- Tehát akkor azzal mehetünk tovább a következő témához, hogy a remény, a jóindulat megvan mindkét fél részéről. A kérdés az - mindkét félről mondom - kielégíti-e részben a román állam keretein belül élő, részben a Magyarországon élő magyarságot az, ha ugyanez a román állam politikailag, gazdaságilag és kulturálisan egyenrangú állampolgárnak fogadja el a magyar kisebbséget. Siklós István, mi a véleményed erről? - Nehéz lenne megmondani, hogy mi az, ami elfogadhatóvá válik a Magyarországon élő magyarok és a most Erdélyben, Romániában élő magyarok számára. De gondolom, hogyha az emberi jogokat biztosítják Romániában, ha valóban demokratikus rendszer jön létre, akkor tulajdonképpen a legnehezebb gond már nem gond tovább. Tehát én bízom abban: ha demokratikus Románia lesz, akkor a nemzetiségeknek a gondjait, bajait könnyű lesz megoldani. A Nemzeti Megmentés Fronja a jelek szerint szeretné ezt a megbékélést, szeretné a demokráciát és ezen belül a nemzetiségek kérdésének és ügyének a rendezését is óhajtja. Nem is tehet mást, hogyha demokratikus akar lenni, és ha tiszteletben akarja tartani az emberi jogokat. - Ha visszagondolunk az elmúlt tíz évre vagy talán még hosszabb időre, akkor mondhatjuk azt, hogy a hivatalos román hatóságok részéről is, de talán nem is olyan borzasztóan régen még Magyarországon is a vezetőség, a kommunista pártvezetőség és az államhatalom részéről elhangzott újra meg újra az a vád: akik mondjuk ilyen féltő gonddal vagy aggodalommal figyelték az erdélyi magyarság helyzetét, azok irredenták és a horthyista idők szellemét idézik vissza. (folyt.)
1989. december 30., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|