|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Németh Miklós pohárköszöntője (1. rész)
|
1989. december 16., szombat - A szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Németh Miklós pohárköszöntőjét, amely várhatóan szombaton este 20 óra után a parlamenti díszvacsorán hangzik el. Keretet később adunk, az anyag feloldásig
E M B A R G Ó S X X X Németh Miklós pohárköszöntőjében üdvözölte Helmut Kohlt és feleségét, valamint a kancellár kíséretének tagjait, kifejtve: Önök szeretettel várt és őszinte örömmel, tisztelettel fogadott vendégei hazánknak. A magyar kormányfő ezt követően emlékeztetett arra, hogy ez év október 23-án kiáltották ki a Magyar Köztársaságot. E dátum valóban mérföldkő és vitathatatlanul lezárt egy szakaszt történelmünkben, ám vitatható, hogy gyorsan jutottunk el ehhez az eseményhez. Ugyanis régen, 33 évvel ezelőtt vette e nép az első lendületet, hogy áttörje a köré épített korlátokat. Azt a lendületet megtörték, a szándék megbukott. A lángot hamu alá söpörték, a fályavivőket jeltelen sírba temették, az emlékezést bűnné nyilvánították. A nép hallgatott, de nem felejtett, a hamu alatt élt a parázs. A magyar történelem következő fontos állomásáról az 1968-as új gazdasági mechanizmusnak nevezett reformról elmondta: jól indult, s talán éppen ezért nagyon hamar megfékezték. Azután újabb reformokkal kísérleteztünk, de azok is csak felemásan sikerültek. Csak lassan vettük észre, hogy közben nemcsak eladósodtunk, hanem múltunk több évtizedes hibái, sőt bűnei nyomják a vállunkat. Sokáig nem értettük, miért vall kudarcot a gazdasági szféra megreformálását célzó csaknem valamennyi erőfeszítésünk. Idő kellett, míg rájöttünk: a politikai rendszer változatlansága egyszerűen megbénítja a gazdaság megújítását célzó törekvéseket. De ez a felismerés még nem volt üdvözítő. A Brezsnyev-korszak alatt Kelet-Európa országaiban meggyengültek a reflexek, talán ennek tulajdonítható, hogy akkor sem mozdultak rögtön, amikor Gorbacsov ablakot nyitott, és beengedte a fényt az árnyékba borult térségbe. A magyar társadalom 1988 elejétől lendült dinamikusan mozgásba. Igazi változásokat akart, és már tudta, hogy ehhez a politikai szférában kell lényegi változásokat végrehajtani. (folyt.köv.)
1989. december 16., szombat 19:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|