|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Tamás Gáspár Miklós-interjú - 1. folyt.
|
Én tudom, hogy Prága és Kelet-Berlin látványosabb, de ott még igazából csak a lelkesedés uralkodik - politikai pártok ki sem alakultak. Magyarországon pedig valóban tisztulni kezd a politikai helyzet. - Tisztulni kezd - így mondod. Azok viszont, akik a magyar tömegek passzivitásáról beszélnek - nem kádári szempontokból - azt állítják, hogy a tömegek elvesznek az ellenzék szövevényes viszonyaiban; hogy nem látnak tiszta képet ezekben a most kialakuló pártharcokban. - Azt gondolom, hogy ezen is segített a népszavazás és az azóta is zajló nyilatkozatháború: végre hozzájárult a helyzet világosabbá válásához. Világos, hogy a népszavazás körüli vita kikristályosított két politikai gócot. Az egyik a Magyar Demokrata Fórum körül csoportosul - ide sorolnám ebben a pillanatban a Magyar Szocialista Pártot, amelynek a helyzete egyébként bizonytalan, hiszen a Magyar Demokrata Fórum jóindulatára van valóban utalva, ha kormányra kíván jutni. Ez a szövetség nem biztos, hogy fennmarad: egy alkalmi szövetség - mély elvi ellentétek választják el a két csoportosulást egymástól. Ezzel szemben van a budapest-szerte "kiskoalíciónak" becézett négypárti szövetség, amely szintén nem egy szilárd szövetség még. Tagjai - csak hogy a hallgatók emlékezetében idézzem - a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Fidesz. Ez a szövetség nem szilárd még, de kétségkívül szilárdabb, mint bármely egyéb szövetség ma Magyarországon, (...) Egy politikai csatát pedig együttesen vívott meg a négy szervezet - és a politikában ez számít: a közös tapasztalat. Még úgyszolván az elveknél is inkább: közös szembenállás és az egység. Ez most úgy néz ki, hogy megteremtődött, tehát lényegében két- két és fél csoportosulás van Magyarországon, ami számít. Az összes többi, zűrzavaros elemet nyugodtan elvethetjük. (folyt.)
1989. november 30., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|