|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Fidesz-nagygyűlés a Bem rakparton
|
1989. december 1., péntek - A népszavazás mérföldkő volt Magyarország életében, átrajzolta az ország politikai térképét, és esetleg hatással lesz a szabad parlamenti választásokra - jelentette ki Fodor Gábor az I. kerületi Művelődési Házban tartott pénteki Fidesz-nagygyűlésen.
A referendum bizonyította, hogy a lakosság képes részt venni a politikában, s erre igénye is van - mondta a Fidesz választmányának tagjaa. Értékelése szerint a népszavazáson az igen-párti négyes győzelmével erősítette pozícióit. Vesztesnek tekinthető viszont az MSZMP, amelynek négy nemre való felszólítása minimális támogatást kapott, az MSZP, amelyet érzékenyen érint, hogy az államfő-választásra csak a szabad parlamenti választások után kerül sor, továbbá az MDF, amely sikertelen bojkottfelhívásával jelentősen rontotta népszerűségét. Ugyanakkor kifejtette: a Fideszt, a Kisgazdapártot, az SZDP-t és az SZDSZ-t a népszavazás eredménye nem teheti elbizakodottá, és szükségük van a referendumot követően kialakult helyzet alapos elemzésére. Hangsúlyozta: a négy párt között most egy konkrét feladat kapcsán jött létre szövetség, s ebből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Jelenleg ugyanis nem tisztázott kellőképpen, hogy az említett pártok irányvonalát mennyire lehet a jövőben összehangolni. Fodor Gábor az ország stabilizálása szempontjából a legfontosabbnak a szabad parlamenti választások kiírását tartotta. Az átmeneti időszakban pedig nagyon lényegesnek ítélte meg a kormány és a különböző pártok közötti viszony alakulását. Kifejtette: a kormánynak egyértelműen deklarálnia kell, hogy az átmenet kormánya, és a gazdasági összeomlás elkerülésére alapvető intézkedéseket kell hoznia. Úgy vélte: a békés átmenetet veszélyeztetné, ha már most megindulna a pártok közötti osztozkodás a minisztériumokban, szakigazgatási szerveknél és a fontosabb tömegtájékoztatási eszközöknél lévő fontosabb posztok betöltését illetően. E posztok paritásos alapon történő elosztása az 1945 utáni koalíciós időket reprodukálná, s olyan patthelyzetet idézne elő, ami a demokrácia fejlődése érdekében elkerülendő. Ebből kiindulva bírálta a Rádió és a Televízió felügyeletére kijelölt bizottság felállítását. (MTI)
1989. december 1., péntek 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|