 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Választási sajtókonferencia
|
München, 1989. november 29. (SZER, A mai nap esti kiadása) - A
népszavazás hivatalos végeredményéhez kapcsolódik Kasza László
budapesti telefonjelentése:
- "November 29-ikén 0.02 órakor megállapítottuk az ország első
népszavazásának végeredményét. Most, 18.02 órakor pedig Önök előtt
közzétesszük ezt" - mondta az országos választási hivatal vezetője,
s ezzel megnyitott egy több mint két órás vitát, amely nem annyira a
választás eredményével, mint inkább a késői közlés okaival,
körülményeivel, törvényes vagy törvénytelen voltával foglalkozott.
Kiderült, hogy választási csalást csak egy helyen észleltek az
országban, mégpedig a debreceni 25-ös választási körzetben. Itt 127
szavazatot hamisítottak meg, nem világos hogy miről mire. Ezeket
megsemmisítették, az ügyet átadták az ügyészségnek.
Ez - amennyiben nem kerül fény több csalásra - jó eredménynek
tekinthető. Annál nagyobb kár, hogy Gál Zoltán belügyi államtitkár
egy vitatható intézkedése mégis azt az érzést keltette a jelenlévő
újságírókban, hogy a hatalom még mindig nem tekinti felnőttnek az
állampolgárt. Az államtitkár sanda gyanúsításokról beszélt, holott
csak az érdekelte volna az újságírókat, hogy miért rendelt el
hírzárlatot hétfőn hajnalban akkor, amikor az első, a
miniszterelnökséget érintő kérdésben éppen fele-fele arányban
osztoztak meg a szavazatok, tehát a dolog a legérdekesebb volt.
Az államtitkár - mint mondta - az ország tekintélyére ügyelt,
mert - így ő - mit szóltak volna külföldön, ha ilyen szoros küzdelem
esetén hamis adatokat közöl. Nem rendítette meg őt az az érv sem,
hogy külföldön és nyugaton az állampolgár eleve nem tekinti
tévedhetetlennek az államot, de ha az titkolódzik valamiben, akkor
azonnal olyasmit sejt, hogy be akarják csapni. (folyt.)
1989. november 29., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|