|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzőtt az ,,igen,, (3. rész)
|
E megállapításával utalt arra az Országos Választási Bizottság, a BM Választási Irodája és nem kis mértékben a sajtó között, a nyilvánosság előtt is zajló éles vitára, amely lényegében a szerdai tájékoztatón azért zárult le, mert az Országos Választási Bizottság munkája befejeződött, s a népszavazás lezárult. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár ugyanis - a tájékoztató elején másodikként szót kapva - azzal kezdte mondandóját: saját szerepét kívánja tisztázni, hiszen sanda gyanusítgatások érték személy szerint őt és a BM munkacsoportját is. A választójogi törvény vonatkozó paragrafusára hivatkozva kijelentette: a választási iroda a Belügyminisztérium egyik főosztályaként működik és apparátusa a törvény szabályai szerint nem alárendeltje a választási szerveknek, így az Országos Választási Bizottságnak sem. Visszatért arra az általa jóváhagyott hétfői döntésre, hogy a 91,3 százalékos összesítést követően nem kívántak további részeredményeket nyilvánosságra hozni, csupán a végleges hivatalos eredményt. Ismét a szoros eredményekre hivatkozott, mondván: aggódtak, hogy ha netalán további részeredményeket közölnek előzetes eredményként és azokhoz képest ellenkező értelmű végeredmény születik, az az általános bizalomvesztés közepette az ország nemzetközi megítélésére rendkívül hátrányos lenne. A további okok között említette, hogy három feldolgozásra alkalmatlan, számtani hibákat tartalmazó jegyzőkönyv adatai kerültek a számítógépbe, mintegy 100 szavazókör jegyzőkönyvét kellett jogilag felülvizsgálni, s az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy ezek befolyásolják-e a végeredményt. Ezért az akkkori döntést változatlanul helyesnek tartja. (folyt. köv.)
1989. november 29., szerda 22:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|