|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP Elnökség napirendjén a népszavazás tapasztalatai - Sajtótájékoztató (2. rész)
|
Az MSZP Elnöksége felhívja mindazokat, akik az első kérdésre nemmel szavaztak, s változatlanul azt kívánják, hogy az alkotmány módosításával lehetővé váljon a köztársasági elnök közvetlen választása: követeljék, sürgessék, hogy a Parlament tegye meg az ehhez szükséges lépéseket. A párt tagjai ezt a szándékot tudassák a parlamenti képviselőkkel. Kovács Jenő leszögezte: a népszavazás nyomán kialakult új helyzet szükségessé teszi mind a szocialista párton belüli, mind a különböző pártok képviselői közötti tanácskozást a politikai helyzetről. A párt sürgeti az országgyűlési választások mielőbbi kiírását; ezt követeli meg a belpolitikai helyzet, s a nemzetközi környezet is. Az elnökség szerint a szocialista párthoz tartozó képviselők parlamenti csoportjának rövid időn belül meg kell vitatnia a helyzetet. Kezdeményezi, hogy a parlamenti pártok és az Országgyűlésben nem képviselt nagyobb pártok, valamint a munkadók és a munkaválllók képviselői is folytassanak konzultációkat e kérdésről, s alakítsanak ki egy programot, amely biztosítja a kormányzás folytatásának politikai feltételeit, oldja a szociális feszültségeket. Az újságírók kérdései nyomán elhangzott, hogy az elnökség véleménye szerint a Parlament működőképességét a választások kiírása esetén is fenn lehet tartani; ez az Országgyűlés módosíthatja az alkotmányt, amennyiben azonban nem vállalkozna erre, akkor a javaslatot a következő törvényhozási ciklusra is fenntartják. Arra a kérdésre, miszerint vereségként vagy győzelemként értékeli-e az MPSZ a népszavazást, Kovács Jenő így reagált: a népszavazás az erről rendelkező magyar törvény előírásai betűjének és a legtöbb esetben szellemének megfelelően zajlott le. Ezért a szavazatok összeszámlálása utáni végleges eredmény dönti el: ki az, aki győztesnek, illetve a népszavazás vesztesének tekinthető. Hozzátette: a népszavazás kihatásai ma még nagyon nehezen ítélhetők meg, azonban lehetőség nyílik arra, hogy a köztársaság elnökét az eredeti szándék szerint a magyar nép általános választásokon válassza meg. (folyt.köv.)
1989. november 29., szerda 19:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|