 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
- Pető Iván a népszavazásról - 2. folyt.
|
Nem lehet tudni, hogy mit jelent pontosan ez a hatezer
különbség. Erre mondtuk mi azt, hogy miután ilyen nagyon szoros az
eredmény, miután nem lehet pontosan értékelni a válaszokat, egy
biztos: hogy választani köztársasági elnököt az országgyűlési
választások előtt már nem lehet, de ha a lakosság és a működő pártok
ilyen alapvetőnek tartják a közvetlen elnökválasztást, akkor a
parlamenti választások után ezt a rendelkezését a módosított
alkotmánynak felül kell bírálni, és esetleg egy másfajta elnöki
hatalommal, korlátozottabb elnöki hatalommal meg lehet gondolni,
hogy közvetlenül választott köztársasági elnöke legyen
Magyarországnak.
- Nemcsak a Magyar Demokrata Fórum, de ezen a legnagyobb
ellenzéki szervezeten kívül jónéhány kisebb párt is a távolmaradás
mellett döntött. Vajon ha az ő tagjaik eljönnek a szavazásra, nem
billenhetett volna fel esetleg ez a nagyon kényes mérleg? Éppen
annak a dolognak a javára, amit ők szerettek volna elérni.
- Azt hiszem, hogy nem. Ez formálisan és hivatalosan csak a
Demokrata Fórum szólította fel a társadalmat - nem is csak a tagjait
- bojkottra. De vannak közvélemény-kutatások, amelyekből az derül
ki, hogy a Fórum tagjainak hozzávetőlegesen 75 százaléka, tehát több
mint 70 százaléka nem fogadott szót a Fórum útmutatásának, tehát
elment választani...
Azt hiszem, hogy nagyjából kiegyenlíti egymást a Fórum
bojkottfelhívása nyomán a választásra, vagy népszavazásra elmentek,
illetve az ennek nyomán otthon maradtak aránya. Tehát érdemi
különbség azt hiszem nincs, ha nem mondják ki ezt a bojkottot.
Tudniillik sokan vannak - ezt személyes tapasztalatból tudom - akik
a bojkottfelhívás nyomán határozták el, hogy azért is elmennek a
népszavazásra, mert a bojkottfelhívás indoklása és propagandája
meglehetősen sok mindenki számára irritáló volt. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|