|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Pártos Gábor a népszavazás jelentőségéről
|
----------------------------------------- London, 1989. november 28. (BBC, Panoráma) - Vegyük szemügyre a fő magyarországi fejleményt, a vasárnapi népszavazás eredményét: a szavazást javasló négy ellenzéki párt kapott többséget, de csak a legminimálisabb mértékben. Az eredmény vereséget jelent a Magyar Szocialista Párt és elnökjelöltje, Pozsgay Imre számára. - Munkatársunk, Pártos Gábor a következőkben látja a népszavazás jelentőségét: - Az MSZMP kormánya a lehető leghamarább akarta az elnökválasztást. Már ki is tűzték időpontját január 7-ikére. A szocialisták visszaszorulóban vannak az egyre magabiztosabb ellenzékkel szemben, és becslések szerint a szavazatoknak maximum 20 százalékát fogják kapni a közelgő országgyűlési választáson. De van egy népszerű elnökjelöltjük Pozsgay Imre személyében, aki a reformkommunisták közül a legtöbbet tette annak érdekében, hogy Magyarország a demokrácia irányában fejlődjék. A szocialista párt ki akarta használni Pozsgay személyes népszerűségét a lakosság körében és ezért akarták elnökké választatni az általános szavazójog alapján a közeljövőben. Érvük az volt, hogy az elnök személye stabilitást jelentene olyan időben, amikor Magyarország békés politikai forradalom korszakát éli. Mindez nem tetszett feltétlenül az ellenzéknek. Négy csoport - az erősen kommunistaellenes beállítottságú Szabad Demokraták Szövetségével az élén - ellenezte a közeljövőben tartandó elnökválasztás gondolatát. Nézetük szerint Pozsgaynak méltánytalan előnye lenne az ellenzék kevésbé ismert jelöltjeivel szemben. Pozsgay megválasztása nem annyira stabilitást nyújtana, hanem fenntartaná a kommunista uralmat a demokrácia leple alatt - így érveltek a szabaddemokraták. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|