|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ szerint az átmenetről folytatott tárgyalásokat a referendummal a nép zárta le (1. rész)
|
1989. november 18., kedd - A népszavazást követően kialakult helyzettel kapcsolatos SZDSZ-álláspontot tisztázta Haraszti Miklós ügyvivő az MTI munkatársának adott keddi nyilatkozatában. Elmondta: a Szabad Demokraták Szövetsége elfogadhatónak tartja, hogy a szabad parlamenti választásokat követően az új Országgyűlés módosítsa a köztársasági elnök megválasztásának módját, és az államfőt a nép közvetlenül válassza meg. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a köztársasági elnök jogkörét a választás módjához igazítsák.
A szabad demokraták ugyanis úgy vélik, hogy a november 26-i népszavazáson az első kérdésre adott válaszok szoros eredménye miatt megfontolandó lenne egy ilyen lépés. A kezdeményezők által megfogalmazott kérdés és az Országgyűlés által jogilag kifogásolható módon hozzáfűzött magyarázat összekapcsolása következtében két kérdés - a választás ideje, illetve módja - mosódott össze. Az ugyan egyértelműnek tűnik, hogy az igennel szavazók a szabad parlamenti választások után kívánják az államfő megválasztását - hangsúlyozta Haraszti Miklós. Feltételezhető azonban, hogy a nemmel szavazók egy része is egyetértett a hatalomátmentés megakadályozásával, és csupán azért szavazott így, mert maga akar köztársasági elnököt választani. Mindezt figyelembe véve tartják a szabad demokraták megfontolandónak a közvetlen elnökválasztás kérdését, ám erről döntést véleményük szerint csak az új Országgyűlés hozhat. A továbbiakban hangsúlyozta: a népszavazás elsődleges célja az volt, hogy az akadályok eltávolításával megteremtse a lehetőséget a szabad parlamenti választások kiírására. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a jelenlegi Országgyűlés mondja ki feloszlatását, és december 18-án kezdődő ülésszakán március 18-ára írja ki a parlamenti választásokat. A referendum bebiztosította az ellenzék eredeti koncepciójának győzelmét is. Nevezetesen azt, amit az EKA összes tagja a háromoldalú tárgyalásokon a szeptemberi csonka megállapodásig képviselt, miszerint a legfontosabb cél: a békés átmenet során hatalomátmentés nélkül elvezetni az országot a szabad parlamenti választásokig. A népszavazás azt is bebizonyította, hogy nem alakult ki teljes konszenzus a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodás körül, és az elnökválasztás destabilizáló tényező lett volna. (folyt.köv.)
1989. november 28., kedd 17:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|