|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre a kelet-európai változásokról
|
------------------------------------------ München, 1989. november 27. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - Az olasz La Repubblica című lap Pozsgay Imrével készített interjút. Bojtár Istvánt hallják: - "Prágába visszatér a tavasz. Esztendőkön keresztül reméltük, de lehetetlen álomnak látszott - tegnapig. Ma már nem vagyunk egyedül". - Ezeket a szavakat Pozsgay Imre mondta abban az interjúban, amelyet a La Repubblicának a népszavazás alkalmából éppen Budapesten tartózkodó, kiküldött tudósítója készített vele a nagy csehszlovák fordulat pillanataiban, pénteken este. Az interjú természetesen más figyelemreméltó részleteket is tartalmaz. Arra a kérdésre - Vajon Prágában nem lép-e majd közbe a hadsereg, mint Pekingben tette? - így válaszolt az államminiszter: "Nem tudom elképzelni. Lehetetlennek tartom, hogy egy ősi civilizációjú európai országban a XX. század végén valami a tienanmeni tragédiához hasonlóan történjék. Egyébként még októberben is igyekeztek az emberek ellen ilyen módszereket alkalmazni, de vereséget szenvedtek: látták hogy nem használ. Európában nem funkcionálnak, semmire sem jók ezek a módszerek". Az újságíró azután azt állította: az egész kelelt-európai fejlődésnek döntő lökést adott az, hogy a magyarok szeptember 11-ikén megnyitották a határokat a keletnémetek előtt. Vajon az Önök ellenfelei nem mondják-e majd, hogy leszerelték a Varsói Szerződést? - A válasz így hangzott: (folyt.)
1989. november 27., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|