|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Folyamatosan értékelik a népszavazás adatait - végeredmény kedden (1. rész)
|
1989. november 27., hétfő - Minimális különbség dönti el, hogy a Magyar Köztársaság elnökét januárban közvetlenül a nép, avagy az országgyűlési választások után megalakuló új parlament választja-e meg.
A népszavazás parlamenti központjában hétfőn délelőtt megtartott tájékoztatón Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára ismertette az utolsó - hétfő hajnali 5 óra 51 perckor született - ideiglenes részeredményt. A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka folyamatosan feldolgozott, telefonon beérkezett adatok szerint a pártok munkahelyi szerveződésével, az MSZMP vagyonelszámolásával és a munkásőrség feloszlatásával kapcsolatos kérdésekre adott, az Országgyűlés döntéseit megerősítő szavazatok aránya lényegében az első részeredmények közlése óta szinte változatlan - 94 százalék körüli. Miként elmondták: ez már csaknem biztosra vehető végeredmény. Az első és legizgalmasabb kérdésre, a köztársasági elnök megválasztásának időpontjára és mikéntjére adott válaszok egyre inkább a fele-fele arányhoz közelítenek. Hétfőn reggel - 10.049 jegyzőkönyet, az összes 91,3 százalékát alapul véve - erre a kérdésre 3.886.316-an (ez 55,1 százalék) adtak le érvényes szavazatot. Közülük 1.949.793-an voksoltak nemmel (ez 50,2 százalék), azaz arra, hogy közvetlenül a nép válassza meg a köztársasági elnököt. Viszont csupán 13.270-nel kevesebben vélték úgy, hogy az új parlamentnek kellene megválasztani a köztársasági elnököt (49,8 százalék). Ezek az adatok csak ideiglenesek, a végső arány változhat - hangsúlyozták. Elhangzott az is, hogy hétfőn reggel a választásra jogosult állampolgárok száma 7.058.324 volt, a leadott szavazatok száma pedig 4.106.485. Ez azt jelenti, hogy a választópolgárok 58,2 százaléka vett részt a népszavazáson. A népszavazás parlamenti központjába folyamatosan érkeztek a hivatalos jegyzőkönyvek. A tájékoztatás időpontjáig 10 területi központból továbbították ezeket, viszont Budapest még nem volt közöttük. Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal igazgatója mindezekhez hozzáfűzte: még mintegy ezer jegyzőkönyv beérkezését várják. Nagyobbrészt Pest megyében, de több más területi központban, szavazókörben is szükségessé vált a jegyzőkönyvek újbóli ellenőrése; részben, mert összeadási hibákat fedeztek fel, részben pedig egyes jegyzőkönyveknél jogi kifogások is felmerültek. (f.)
1989. november 27., hétfő 12:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|