![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Csehszlovákia - japán reagálás
|
![](../img/spacer.gif)
Tokió, 1989. november 26. vasárnap (MTI-TUD) - A vezető japán napilapok vasárnap szerkesztőségi cikkben foglalkoztak a csehszlovákiai események összeurópai kihatásaival. Az Aszahi Simbun úgy véli, hogy ,,demokratizációs övezet,, jöhet létre Európa közepén, ha Lengyelországhoz, Magyarországhoz és az NDK-hoz csatlakozik Csehszlovákia is, megszabadulva a kommunista vezetéstől. Ez a folyamat elvezethet a jaltai rendszer felszámolásához és Európa politikai-gazdasági újraértékeléséhez. Mindennek érdekében az Aszahi szerint Csehszlovákiának is hasonló támogatást kellene nyújtani, mint Magyarországnak és Lengyelországnak, már csak azért is, mivel a második világháború előtt ez az ország a világ első tíz gazdasági erejéhez tartozott és virágzott a parlamenti demokrácia.
A Mainicsi Simbun is arra szólítja fel Japánt és nyugati szövetségeseit, hogy Kelet-Európa egészére, ne pedig egy-egy országra legyenek tekintettel a gazdasági támogatás nyújtásakor. Az újság azt jósolja, hogy Kelet-Európa fokozatosan le fogja vetni szovjet érdekövezet jellegét és politikailag, gazdaságilag, de katonailag is önállóvá válik majd. A Jomiuri Simbun és a Nihon Keizai Simbun ugyanakkor a kelet-európai demokratizálódási hullám és a szovjet reformok szoros egymásrahatására hívja fel a figyelmet. A Jomiuri szerint ez a folyamat Kelet-Európában mindaddig tarthat, amíg a Szovjetunióban érvényesül Gorbacsov reformpolitikája, a Nihon Keizai szerint pedig a gyorsan kibontakozó kelet-európai fejlemények Gorbacsovot is segítik. A Nihon Keizai Simbun arra a történelmi paradoxonra is rámutat, hogy míg a prágai tavaszt tankkal leverő összes, mára reformerré vált kelet-európai ország a Dubcek által meghirdetett ideológiai reformokból merített, addig Románia, amely megtagadta a Csehszlovákia lerohanásában való részvételt, ma az egyetlen kelet-európai ország, amely nem enged konzervatív, reformellenes politikájából.+++
1989. november 26., vasárnap 12:23
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|