![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. november 23., csütörtök - A Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége a hatalomkoncentráció nélküli, fokozatosan megvalósított békés átmenet híve. Ezért gondolják úgy, hogy a magyar választópolgárok először a szabad parlamentet válasszák meg, mert az a kollektív bölcsesség intézményeként sokkal inkább képes kivezetni a válságból az országot, mint egyetlen személy - hangsúlyozta Benyó Pál, az SZDP alelnöke a négy párt csütörtöki sajtótájékoztatóján a Kossuth Klubban. Hozzátette: egyebek között a fokozatos átmenet érdekében szorgalmazzák, hogy a választók négy igennel szavazzanak a vasárnapi népszavazáson.
Deutsch Tamás, a Fidesz választmányának tagja azt hangsúlyozta, hogy tulajdonképpen csak a négy igen mellett vannak érvek. Kiemelte: azt szeretnék, ha az állampolgárok valóban a köztársasági elnök megválasztásának időpontjára voksolnának. Nem igaz ugyanis - fűzte hozzá -, hogy az első kérdésre adott igennel a nép örökre megfosztaná magát az államfő közvetlen megválasztásától. Nincs akadálya annak, hogy az új országgyűlés módosítsa az alkotmányt, s a népet hatalmazza fel a köztársasági elnök megválasztására. Haraszti Miklós, az SZDSZ ügyvivője a népszavazás tisztaságát veszélyeztető szabálytalanságokról szólt. Törvényellenesnek minősítette, hogy az Országgyűlés magyarázattal látta el a népszavazási lapon szereplő kérdéseket. Mint mondta, ezzel valójában ellenpropagandát csomagoltak a magyarázószövegbe. Ugyancsak kifogásolta a kiírás rövid határidejét - a törvényben előírt 60 nap helyett 16 napra írta ki az Országgyűlés a referendumot -, hiszen ezzel a népszavazást előkészítő technikai apparátust gyakorlatilag megfosztották a felkészüléshez szükséges garanciális időtől. Nevezetesen, hogy megnyugtatóan korrigálhassa az előkészítés során előforrduló hibákat. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal vezetője az ÁNH szerdai sajtóértekezletén elismerte: nagyon kevés idejük volt a felkészülésre, s a törvényben előírt két hónapot olyan minimális intervallumnak nevezte, amelyen alul nem tudják hibátlanul ellátni feladataikat. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 15:50
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|