Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (28. rész) - Bartha 1.
Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke felszólalásában kiegészítette Kemenes Ernő tájékoztatóját és a jegybank szerepét árnyaltabbá tette a képviselők számára. Utalt arra, hogy az elmúlt évtizedekben, de még a legutóbbi években sem foglalkozhattak a képviselők a pénzügyi helyzet kérdéseivel. Az eddigi gyakorlat megváltoztatását most több szempont indokolja, így gazdasági rendszerünk újraformálása és az Országgyűlés szerepének növekedése. Emellett természetesen megnőtt a pénzügyi politika szerepe is, s ennek fontos eleme a jegybank országgyűlési kapcsolatainak erősítése. A bankelnök szerint az elmúlt évtizedekben felhalmozódott rendkívül súlyos gazdasági örökséget tovább terhelték a legutóbbi év gazdaságpolitikai vonalvezetésének hibái, hiányosságai. Mindezek hatására gazdasági helyzetünk rövid távon kiélezetté vált. A stabilizálás érdekében már korábban körvonalazott elveket ez év során a Magyar Nemzeti Bank határozottan képviselte a kormányzati munkában, igaz, csak mérsékelt sikerrel. A továbbiakban az ország külföldi adósságának és tényleges államadósságának reális számbavétele, az ár-, bér-, import-, külföldi tőkebevonás, valamint a lakosság utazásának erőteljes ütemű liberalizálása, a gyorsuló pénzromlás elkerülése, a külföldi eladósodás növekedésének tervezett és hitelezőinkkel is egyeztetett keretek között tartása, a kínálat bővítése, a vállalkozások ösztönzése, valamint a szükséges szerkezetátalakítás felgyorsítása egyenként és együttesen is a korábbiaktól eltérő, jóval határozottabb gazdaságpolitikai vonalvezetést igényel. Olyat, amely szigorú, feszesebb és folyamatosan karbantartott belföldi pénzügyi egyensúlyt és keresletszabályozást valósít meg. Mégpedig úgy, hogy a pénzügyi kiigazítás súlypontját elsősorban az állami kiadások erőteljesebb visszafogása jelentse. Fontos, hogy ily módon enyhüljön a gazdaságra nehezedő, túlzottan szigorú pénz- és hitelpolitikai szorítás. Kapjon fokozatosan növekvő szerepet a piaci árak aktív szabályozó funkciója népgazdasági és vállalati szinten egyaránt, tehát folytassunk aktívabb és rugalmasabb árfolyam-, vám-, valamint kamatpolitikát - mondotta. Az állami vállalatok átalakulását részvénytársaságokká, a tőkepiac fejlesztését, a privatizációt, a külföldi működőtőke bevonását és a KGST-forgalom megfelelő kézbentartását az irányítás aktívan használja fel a szerkezetváltás meggyorsítására és a gazdálkodási fegyelem megszilárdítására, külső és belső pénzügyi helyzetünk javítására. (folyt. köv.) 1989. november 21., kedd 18:31
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »