![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Országgyűlés - első nap (24. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A Minisztertanács úgy gondolja, hogy a nemzet sorskérdéseiben súlyos felelősséget viselő kormánynak a következő hetekben, hónapokban mindent meg kell tennie nemcsak a gazdaság működtetéséért, hanem a szükséges fordulat megalapozásáért is. Fontos, gazdaságunk nemzetközi kapcsolatait meghatározó döntéseket, megállapodásokat kell előkészítenünk kelet- és nyugat-európai gazdasági kapcsolatainkat, nemzetközi pénzügyi kapcsolatainkat illetően egyaránt. Elő kell készítenünk a piacgazdasági rendszer gyorsított kialakításához szükséges ,,sarkalatos,, gazdasági törvényeket. A radikális fordulat elérése jegyében kell néhány gazdasági változást elindítani a termelés, az elosztás és felhasználás racionalizálása érdekében. Szociálpolitikai akciók is szükségesek a hátralévő időszakban a szociális gondok kezelésére. Az 1990. évre javasolható gazdaságpolitikát körvonalazva Kemenes Ernő kitért külső gazdasági környezetünk hatásaira is. Rámutatott: a KGST-országok többsége Magyarországhoz hasonló válságjelenségekkel jellemezhető helyzetben van, a kelet-európai térség depressziós válságövezetté vált. Mindez nem teszi lehetővé kapcsolataink bővítését, sőt közép távon az importlehetőségek további beszűkülésével, az exportlehetőségek korlátozásával, piacvesztéssel kell számolnunk. 1990-ben jól bemérhetően további 3-5 százalékos importcsökkenés várható, és szembe kell néznünk a rubelexport 14-16 százalék körüli, egyes ágazatokban 30 százalékot is elérő csökkenésével. Ez katasztrofális helyzetet teremt több ágazatban. Ellentétes távlati érdekeinkkel, de a következő években is tartós folyamatként prognosztizálható. A piaci lehetőségek szűkülése önmagában körülbelül 2 százalékkal mérsékli a gazdasági növekedés 1990. évi lehetőségét. A következő évek gazdaságpolitikáját meghatározó, lényeges adottsággá válik ez a piacváltási kényszer. A nyugati kapcsolataink oldaláról két kritikus problémát kell megoldani: a piaci lehetőségek biztosítását és gazdaságunk külső finanszírozását. Gazdaságdiplomáciai erőfeszítésekkel próbálunk piaci lehetőségekhez jutni a számunkra meghatározó Nyugat-Európában. Reális esély mutatkozik az európai integrációs folyamathoz való felzárkózáshoz. Külső finanszírozásunkban a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás kiemelkedő fontosságú. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 17:35
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|