![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Országgyűlés - első nap (19. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
- Voltak időszakok - emlékeztetett -, amikor eleink nagy áldozatot vállaltak, még azon az áron is, hogy feladták saját egyéni boldogulásukat, hogy ez a kis ország tovább létezhessen. Mi most azt tehetjük, hogy közvetlen elődeinket, az ország korábbi vezetőit, az MSZMP-t mint uralkodó pártot, a hatalmi berendezkedést hibáztatjuk, bűneit és annak következményeit értékeljük. Ez azonban csak tanulságot nyújthat, nem megoldást. Tehetjük, hogy egymás torkának esünk, és ahány érdekcsoport, politikai áramlat létezik, annak mentén hadakozunk, miközben az országot a legmélyebb anarchiába süllyesztjük. Ajánlom azonban: tegyük azt, hogy az ország javát tekintjük elsődlegesnek, és egyéni sorsunkat annak rendeljük alá. Ez igényli tőlünk ugyanis a legnagyobb áldozatot, de erre kötelez bennünket az államférfiúi, politikai és közéleti felelősség, a hazaszeretet. - Az Országgyűlés alig egy év alatt mintegy 60, többségében átfogó kódex-szerű törvényt alkotott, annyit, amennyit 1980 óta összesen. Ez jól mutatja azt az óriási változást, amelyet ez az Országgyűlés megélt. Az Országgyűlés és a kormány egymásra utaltan, nagy viták árán, de eredményesen folytatta azt az egyedülálló kísérletet, hogy a válság mélypontján is elszántan építi a politikai és gazdasági demokrácia intézményrendszerét. Azért egyedülálló ez, mert a történelmi tapasztalatok arra intenek: a válság vonzza az erős, valamiféle rendet teremtő kezet, a diktatúrát, amit mindenképpen el kell kerülni, mert a felemelkedésre csak a demokrácia útján lehet számítani - mondotta végezetül Németh Miklós, és a kormány nevében arra kérte a képviselőket, hogy amíg az Országgyűlésnek és a kormánynak megbízatása le nem jár, a sors által meghatározott szerepet tisztességgel, egymás iránti szolidaritással lássák el. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 17:01
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|