![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Országgyűlés - első nap (7. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke a hároméves kormányprogram beterjesztése előtt kért szót. Elmondotta: a Magyar Köztársaság kikiáltásával az átmenet egy fontos szakasza lezárult, és minőségileg új szakasz kezdődött. Sokan úgy vélik, hogy a Parlament és a kormány együttműködésében is lezárult egy szakasz. Azt sugallják, hogy a jogintézmények létrehozását eredményező jó együttműködést most egy éles konfrontációs szakasz váltja majd fel. Ez azzal magyarázható, hogy súlyos érdekellentéteket felszínre hozó kérdések kerülnek napirendre. Amíg a demokratikus jogállam alapintézményeinek megalkotásában könnyű volt a közös nevezőt megtalálni, addig a gazdasági válság megoldását célzó kormányzati törekvéseket sokan szívesen megtorpedóznák. Azért, mert politikai érdekeik a Parlament és a kormány konstruktív viszonyának megbontását kívánják, vagy mert nem látják be a lehetséges cselekvés korlátait, a szükséges cselekvés elkerülhetetlen voltát. - Vitathatatlan - folytatta -, hogy amiről hamarosan dönteni kell, azt nem fogják tízezrek ujjongva üdvözölni a Kossuth téren, mint tették a köztársaság kikiáltásakor. De a kormány és a Parlament munkáját ne az motiválja, hogy a döntéseket e helyzetben ünnepeljék. A népet, az ország jövőjét kell szolgálni, s ehhez nem elég díszes homlokzatokat emelni. Az alapokat kell megerősíteni, mert szilárd alap nélkül a még oly díszes felépítmény is csak egy ideig áll, majd összeomlik. - A kormány szemére vetik, hogy a politikai jogi intézményrendszer átalakítása lefoglalta minden erőnket - mondotta Németh Miklós -, és közben a gazdaságra nem jutott energia, kellő figyelem. Ez nagyrészben igaz, ám bizonyos mértékben szükségszerűség is. Több évtizedes tapasztalat diktálta ugyanis: a gazdasági viszonyok átalakításának lényeges feltétele a politikai, alkotmányos viszonyok megreformálása. A gazdasági demokráciára irányuló törekvések eddig mindig az igazi politikai demokrácia, a plurális társadalmi viszonyok hiánya miatt buktak meg. Most jött el az idő, amikor a politikai reformok nagyobb lendületet adhatnak a gazdaság rendbetételéhez. Csakhogy ezzel fájdalmat okozunk, mégpedig másoknak és többeknek, mint a politikai struktúra átalakításakor. A többség demokráciát akart és akar, és ezért támogatta a pártállam és állampárt lebontását. A gazdaságban azonban már kínosabb a régi struktúrák lerombolása. Nagy áldozatokat kíván az új felépítése. Éppen ezért az előttünk álló feladatok megoldásához még szorosabb együttműködésre van szükség a kormány és a Parlament között. Nem egymással kell konfrontálódnunk, hanem a valósággal. (folyty.köv.)
1989. november 21., kedd 15:37
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|