 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első nap (2. rész)
|
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) a szakképzési
hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló, 1988. évi XXII.
törvény módosítását indítványozta. A kulturális bizottság a kérdés
napirendre tűzését nem támogatta, mivel azt az oktatási törvény
átfogó módosításával együttesen célszerű megtárgyalni. A képviselő -
miután Glatz Ferenc művelődési miniszter jelezte, hogy a tervek
szerint a jövő év első negyedévének végére az oktatási törvény
átfogó módosítása elkészül - visszavonta indítványát.
A tárgysorozat ismertetése előtt Bánffy György (Budapest, 4.
-------------
vk.) ügyrendi kérdésben kért szót. A képviselő megítélése szerint a
gazdasági és a kormányzati téren válságos helyzet alakult ki. Ennek
további romlása veszélyeztetheti a Parlament által már elfogadott
törvények maradéktalan megvalósítását is. A további
ellehetetlenüléstől a nemzetet szerinte úgy lehetne megmenteni, ha
az Országgyűlés december 11-i hatállyal - megbizatásának lejárta
előtt - kimondaná feloszlását. Ezzel tegye lehetővé, hogy az
ideiglenes köztársasági elnök - az alkotmány előírásának megfelelően
- 1990. március 11-ére kiírhassa az országgyűlési választásokat. Az
alkotmány 28. szakaszának 6. pontja értelmében a jelenlegi
Országgyűlés tovább folytatja eredetileg beterjesztett tervei
szerint munkáját, az új Parlament első üléséig. Javasolta azt is,
hogy a köztársasági elnök megválasztását ugyancsak március 11-ére
tűzzék ki. Amennyiben a novemberi népszavazás az új Parlamentre
bízza az elnökválasztást, ez a határozat érvényét veszítené. A
képviselő kérte az Országgyűlés megbízott elnökét: tegye lehetővé,
hogy javaslatát az illetékes bizottságok és képviselő csoportok
megtárgyalhassák. A felvetett indítvány megtárgyalására Fodor István
ígéretet tett.
A plénum ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát:
1. Személyi kérdés;
2. Tájékoztató a Minisztertanács 1990-1992. évi
gazdaságpolitikai programjáról;
3. Tájékoztató a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének
irányelveiről;
4. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat, az
általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat, a vállalkozási
nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat, az állami vagyon utáni részesedésről szóló
törvényjavaslat tárgyalása; (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 12:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|