|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (1. rész)
|
1989. november 21., kedd - Kedd délelőtt néhány perccel 10 óra után megkezdődött az Országgyűlés novemberi ülésszaka. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke a napirend ismertetése előtt bejelentette: az ülésszak előreláthatólag négy napig tart. Tájékoztatta a plénum tagjait arról, hogy dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet képviselői mandátumáról lemondott, a Nógrád megyei 6. számú választókörzet pótképviselője azonban a megbizatást nem vállalta. Szólt arról is, hogy a nemzetiségek és az egyházak képviseletére, közjogi szerepük intézményesítésére vonatkozó tervezet még nem készült el, azt a kormány csak a decemberi ülésszakra tudja benyújtani. Fodor István elmondta: a mostani ülésszakra 13 interpelláció és 12 kérdés érkezett a képviselőktől.
A törvényhozás elsőként önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntött. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) 63 képviselőtársával együtt a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény alapján népszavazás elrendelését kezdeményezte a nemzeti ünnepek, illetve az állami ünnepek meghatározására. A képviselőnő indoklásában rámutatott: e kérdésben a Parlament nem dönthet anélkül, hogy a nép véleményét megismerné. Amennyiben a kormányzat úgy határoz - tette hozzá -, hogy a jelenlegi Parlamentnek nem kívánja benyújtani a törvényjavaslatot a nemzeti ünnepekről, a népszavazási kezdeményezéstől eláll. A kormány nevében - rövid, a padsorok közötti konzultáció után - Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt: a Minisztertanács nem ennek a Parlamentnek kívánja benyújtani a javaslatot. Az indítványtól ennek nyomán a képviselők elálltak. Ezután úgy döntöttek, hogy Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) 18 képviselő támogatásával a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosítására tett önálló indítványát decemberi ülésszakán tűzi napirendre az Országgyűlés. Ugyancsak ekkor döntenek dr. Karácsonyi Sándor (Csongrád m., 6. vk.) indítványáról az egészségügyi törvény módosítása tárgyában. Dr. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) visszavonta a vállalkozási törvény módosítására benyújtott indítványát, mert garanciát kapott arra, hogy a kérdés jogszabályértelmezéssel megnyugtató módon tisztázható, s a Legfelsőbb Bíróság elnöke saját hatáskörben megteszi a szükséges intézkedéseket. (folyt.köv.)
1989. november 21., kedd 12:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|