 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Parlament - első nap (25. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió Szegedi
-------------
Stúdiójának szerkesztő-riportere mindenekelőtt elnézést kért az
október 17-ei spontán felszólalásának pontatlanságaiból fakadó
félreérthetőségért, illetve félremagyarázhatóságért az
aláírásgyűjtőív aláíróitól. Elismerte, hogy ténykérdés a több mint
100 ezer hiteles aláírás, éppen ezért javasolta: fogadja el a
Parlament a kormány indítványát, és írja ki a törvény szerint - a
meghozott törvény megerősítésére - a népszavazást. Véleménye szerint
nincs igaza Tallóssy Frigyesnek abban, hogy a népszavazás eredménye
nem kötelező a Parlamentre, márcsak azért sem, mert a rendelkezés
úgy szól: a népszavazással meg nem erősített törvény nem hirdethető
ki. Meggyőződését fejezte ki: a népszavazást ki kell írni, és ha a
nép úgy dönt, hogy most akar köztársasági elnököt választani, és ez
csak a továbbiakban legyen a Parlament joga, ennek tudatában
határozzon az Országgyűlés a köztársaságielnök-választás kiírásáról.
Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács elnöke
elmondta, hogy egy, a jogszabály által nem tiltott kérdésre több
mint 100 ezer állampolgár kérte a népszavazás elrendelését. De ha ez
a kérdés nyelvtanilag nem pontos, tartalma nem érthető, akkor melyik
esetben jár el helyesen az Országgyűlés? Akkor-e, ha átfogalmazva,
érthetőbbé téve bocsátja népszavazásra, vagy akkor, ha nem változtat
rajta?
A képviselő a pontos tájékoztatást követelve annak a
véleményének adott hangot, hogy amennyiben a kérdésen nem
változtatnak, kötelességük olyan magyarázatot fűzni hozzá, amely
érthetővé teszi annak tartalmát. Először lesz ebben az országban
népszavazás. A Parlamentnek becsületes tájékoztatással kell segíteni
a népet döntésében. El kell mondani, hogy ha döntésük a választások
előtti köztársaságielnök-választás mellett szól, a Magyar
Köztársaság első elnökét a nép közvetlenül, titkos szavazással
választja. Ellenkező esetben ezt a jogot átengedi a Parlamentnek -
jelentette ki a képviselő. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|