|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - első nap (20. rész)
|
A képviselők a tárgysorozatnak megfelelően a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalására tértek. Az Országgyűlés tagjai már korábban írásban megkapták a módosító és kiegészítő indítványokat. Ezek szerint új elem, hogy az országos népszavazás elrendelése esetén a Parlament az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben meghatározottaktól eltérő határidőket, határnapokat állapíthat meg. Ugyancsak új elem, miszerint: az azonos kérdésre három vagy több válaszlehetőséget tartalmazó népszavazás akkor is eredményes, ha a kérdésre az érvényesen szavazók a legtöbb azonos választ adták. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló paragrafus azzal a bekezdéssel egészül ki: e törvény hatályba lépése előtt kitűzött országgyűlési képviselői időközi választásra az Országgyűlés az e törvényben meghatározott határidőktől eltérő határidőket állapíthat meg. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter rövid szóbeli kiegészítést fűzött az írásos előterjesztéshez. Kifejtette: a tavasszal hozott törvény módosítása azért vált szükségessé, mert most olyan népszavazás kiírására kerülhet sor, amely nem két, hanem három vagy akár több variáns közötti döntést is magával hozhat. Így tehát indokolatlannak tűnik a szavazásnál az abszolút többség megkövetelése a döntés érvényességéhez. Éppen ezért javasolja a kormány, hogy legyen elegendő az egyszerű többség ezekben az esetekben. A miniszter végül kérte a benyújtott módosító javaslat elfogadását. Tekintettel arra, hogy ehhez a törvényjavaslathoz nem érkezett módosító indítvány, sőt, a vitában sem kért szót senki, a határozathozatal következett. Az Országgyűlés 302 támogató szavazattal elfogadta a beterjesztett törvénymódosító javaslatot. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 19:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|