|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - első nap (14. rész)
|
Határozathozatal következett; az elnöklő Horváth Lajos emlékeztette a képviselőket, hogy mivel alkotmányerejű törvényjavaslatról van szó, elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának egyetértése szükséges. A teremben 316 képviselő volt jelen, így megállapította: az Országgyűlés határozatképes a minősített szavazásra. Először a vitában elhangzott módosító indítványokról szavaztak. Az Országgyűlés - a terv- és költségvetési bizottság jelentésében foglaltakkal összhangban - elutasította Eke Károlynak azt a javaslatát, hogy az Állami Számvevőszék székhelye Szeged város legyen. Ugyancsak elutasította az Országgyűlés Balla Éva indítványait, nevezetesen azt, hogy az Állami Számvevőszék tisztségviselői ne lehessenek egyetlen párt tagjai sem, továbbá azzal sem értettek egyet a képviselők, hogy most a számvevőszéknek csak egyik elnökhelyettesét válasszák meg, az elnök és a másik elnökhelyettes személyéről pedig a következő Országgyűlés döntsön. Az elnök bejelentette, hogy az előbbi módosító javaslat elutasításával értelemszerűen szükségtelenné vált Szabó Kálmán indítványának szavazásra bocsátása. Bánffy György több módosító indítványt is tett, ezek közül néhányat elfogadott a terv- és költségvetési bizottság, s azokat figyelembe véve dolgozta át a törvényjavaslatot. Így például az összeférhetetlenséget kiterjesztették a képviselőkre is, de csak a számvevőszéknél történő alkalmazás idejére; új összeférhetetlenségi tilalmat fogalmaztak meg, mégpedig azt, hogy a számvevőszék tisztségviselői sem egymással, sem a Minisztertanács tagjaival nem lehetnek közeli rokoni kapcsolatban. Mivel a javaslattevő képviselő továbbra is fönntartotta egyik korábbi módosító indítványát - miszerint: ne legyen jelölhető az Állami Számvevőszék tisztségviselőjének az, aki a megelőző négy évben parlamenti képviselő volt -, ezt a kérdést az elnök szavazásra tette fel. A képviselők - bár minimális különbséggel, de - elutasították ezt a módosító javaslatot. Mivel Südi Bertalan szövegmódosító indítványát a terv- és költségvetési bizottság elfogadta, és be is építette a törvénymódosító javaslatba, a képviselők erről külön nem szavaztak. Ezután az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, a már megszavazott módosításokkal együtt, az Országgyűlés nagy többséggel - 289 igenlő, 6 elutasító és 18 tartózkodó szavazattal - elfogadta. Szavazás után az elnök javaslatára a képviselők közfelkiáltással egyetértettek azzal, hogy az Országgyűlés mondjon köszönetet a népi ellenőrök eddig végzett munkájáért. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 17:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|