|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Parlament - első nap (4. rész)
|
Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően a képviselők rátértek az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A napirendi pont előterjesztője Puskás Sándor, a terv- és ------------- költségvetési bizottság elnöke volt. Az Állami Számvevőszék létrehozását indokolva hangoztatta: tovább már nem halasztható, hogy a legfelső államhatalmi szerv, az Országgyűlés egy olyan magasan kvalifikált szakemberekből álló, szigorú ellenőrző apparátusra támaszkodhasson, amelynek folyamatos munkája biztosíték a mindenkori kormányzat tevékenységének elfogulatlan, politikától mentes megítéléséhez. Szükségszerű s halaszthatatlan, hogy létrejöjjön egy pártoktól, politikai törekvésektől független szervezet, amelynek működésével ellenőrizhetővé válna a pártok, politikai mozgalmak tevékenységének gazdasági vetülete. Hasonlóképpen halaszthatatlanná vált, hogy az Állami Számvevőszék, illetve ezen keresztül az Országgyűlés ellenőrzése érvényesüljön az államháztartás és a jegybank hitelkapcsolatai fölött. Az Állami Számvevőszék felállításával megszűnik az a magárahagyatottság, amelyet a képviselők éreztek a költségvetési javaslatok, a zárszámadási beszámolók tárgyalásakor. Ezek megalapozottsága, szakszerűsége felett őrködik a jövőben a számvevőszék. Puskás Sándor véleménye szerint a törvényjavaslat elfogadásával egy minőségileg más, a jelenlegi ellenőrzési rendszert meghaladó mechanizmus jön létre, amely megfelelő segítséget tud nyújtani az Országgyűlés munkájához, segítve ezzel a Parlament alkotmányos funkciójának betöltését. Az Állami Számvevőszék létrehozásának halaszthatatlanságát hangoztatva Puskás Sándor azt sem hallgatta el, hogy a törvényjavaslat előkészítése során számos ellenvélemény is megfogalmazódott az ellenőrzési mechanizmus új intézményével szemben. Így például többen úgy vélték, hogy nem célszerű a számvevőszéket létrehozni addig, amíg nem alkotják meg az államháztartási törvényt. Egy másik ellenvélemény szerint az Állami Számvevőszék addig nem lesz működőképes, amíg nem valósul meg a tulajdoni reform. Puskás Sándor álláspontja szerint ezek megalapozatlan érvek, s hangoztatóik figyelmen kívül hagyják azt a társadalmi igényt, hogy a törvényhozó hatalom végre rendelkezzék olyan szervezettel, amely szakszerűen követni tudja a mindenkori költségvetési gazdálkodást. Az államháztartás egyébként is létezik, államháztartási törvény nélkül is, tehát ennek rendszerével a külön törvény megalkotásáig is foglalkoznia kell valakinek. Ugyanígy elfogadhatatlan a közvélemény számára, hogy az állami vagyonkezelés ellenőrzés nélkül működjék. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 13:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|