![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Egy tatabányai FIDESZ-es története - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
- Közben gumibotoztak, majdnem elfelejtettem, hát az agresszornak a Laci rendőrnek, az volt az első megnyilvánulása, hogy amikor összevoltam bilincselve, rögtön gyomorszájon vágott, nehogy úgy érezzem, hogy itt nekem valami keresnivalóm van. Tehát benyomtak a rendőrautóba. Hát végülis 1,90-es magasságommal fejet hajtottam a gumibotok előtt, begyúrtak az autóba. Ezután nem sok mindenre emlékszem, mert közben teli volt sprayel az arcom, folyott a könnyem, végül is az orvosi ügyeleten kötöttünk ki. Az orvosi ügyelet előtt kiszálltunk, azt hittem, na végre egy kicsit levegőhöz jutok, aztán már újra elkaptak, megragadtak hárman és becipeltek. Leültettek egy padra az ügyelet előtt. Akkor megjött az orvos és a nővér. Az orvosnak mondtam, hogy szeretnék beszélni vele négyszemközt. Hát kapaszkodót kerestem, amiből végül is nem lett semmi. Közben a nővér lesben állt az injekcióstűvel és közben a rendőrurakkal egyezkedtem, hogy én nem vagyok hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy vért vegyenek. Végül is hárman kifeszítették a karomat és amikor már túlerőben voltak - még kettőnél nem hagytam magamat -, kifeszítették a karomat és levették a vért. Akkor hagytam magamat, mert féltem, hogy mellé szúrnak, hát nem szerettem volna ha a vénámat elrontják. Ezután levetköztettek, hát akkor a farmerdzsekimről, mint most is látjuk, ezek a fémgombok, egy wrangler dzsekiről van egyébként szó, amire hát elég erősen felvarrják a gombokat, selejt munkát nem nagyon végeznek. Tehát ezek a gombok lejöttek a dzsekimről, úgy hogy ez is fémjelzi azt, hogy milyen erőben voltak az urak. - Végül is levetköztettek? - Igen. Félmeztelenre próbáltak levetkőztetni, de az ingemet nem hagytam hogy lehúzzák, tehát csak így, a nyakamig sikerült nekik és készítettek egy látlelet-féleséget, hogy igazolják magukat, hogy igen ők megvertek, meg hogy azért, mert igen valószínű arra céloznak, hogy részeg lehettem és hát ezzel akarják alátámasztani a dolgaikat. (folyt.)
1989. október 29., vasárnap
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|