|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Rendkívüli parancsnoki értekezlet a Munkásőrségben (3. rész)
|
A kormányfő a közelmúlt történéseinek lényegét abban látta, hogy a hatalmon lévő párt és a kormány haladó erői felismerték: a korábbi rend válságba vitte az országot, a nemzet érdekei gyökeres változást igényelnek a társadalmi, a politikai és a gazdasági berendezkedésben. Igaz, a felismerés nem azonnal született meg. Kezdetben sokan azt gondolták, elég a személyek cseréje, a létező modell kereteinek kitágítása és kijutunk a válságból. A mai kormányzat saját sorsát illetően is komoly kockázatot vállalt, amikor lemondott a pártállami rendszerben számára biztosított hatalom kényelmes monopóliumáról, vállalva saját körein belül is az éles vitákat, konfliktusokat, teret nyitva a demokráciának, a nép szabad döntésén alapuló megmérettetésnek. Németh Miklós hangoztatta: a kormány erkölcsi kötelességének érzi, hogy szembeszálljon a felelőtlen hangulatkeltéssel. A politikai hecc-kampányok, a tisztességes dolgozókat kigúnyoló megnyilatkozások nem a demokrácia útját egyengetik, hanem a régi reflexeket idézik fel. A Munkásőrség munkáját megköszönve emlékeztetett: a testületben a több mint három évtized alatt 200 ezren teljesítettek szolgálatot sok lemondással. Olyan állami feladatok végrehajtásában vettek részt, amelyek értéke sem időben, sem emberi energiában, sem pénzben nem mérhető. Végezetül rámutatott: a szervezet megszűnésével a Munkásőrség volt tagjai emberileg nem lesznek kevesebbek. A demokrácia megteremtése módot ad arra, hogy másokkal együtt többek legyenek. Borbély Sándor válaszában közölte: azonosul az elmondottakkal, s ezt a magatartást kérte a Munkásőrség valamennyi tagjától is. A megyei parancsnokokon keresztül üzenetet intézett az állományhoz: felemelt fejjel köszönjenek el a csapatzászlótól. Rezignált hangon szólt arról, hogy ha az elképzelt fejlődésnek a testület akadálya volt, akkor azt valóban el kell tüntetni. Borbély Sándor szerint a Munkásőrség gazdálkodásában az elmúlt másfél évtizedben reformértékű lépések történtek, s hangoztatta azt is, hogy a társ fegyveres erőkkel és testületekkel mindig példás volt az együttműködésük. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter felszólalásában megköszönte a Munkásőrség áldozatos tevékenységét, amelyet a védelem érdekében kifejtett. Hozzátette, hogy bizonyára sokan nehezen fogják emberileg megélni a történteket, ehhez kérte a parancsnokok segítségét. A legfontosabb azt tudatosítani, hogy semmi sem veszett kárba abból, amit e kollektíva végzett. (MTI)
1989. október 21., szombat 14:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|