 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - negyedik munkanap (22. rész)
|
- A parlamenti demokráciára való átmenet idején nem szolgálja az
ország és a nemzet érdekét, ha a mostani megemlékezést bárki a
nemzetet megosztó politikai érdekeknek szolgálatába állítja, vagy
kívánja állítani. Az Országgyűlés osztja és támogatja azt az
általános igényt, hogy az 1956-os októberi népfelkelés napja a
nemzeti megbékélés közös ünnepe legyen. Ezt az ünnepet pedig nem
zavarhatják meg egyéni ambíciók, sértettségek és politikai
sandaságok - fejtette ki az Országgyűlés elnöke.
Október 23-a megünnepléséről Németh Miklós miniszterelnök
terjesztette elő a kormány javaslatait.
Elöljáróban kifejtette: egy nemzetet, annak történelmét,
lelkületét leginkább az jellemzi, hogy mennyire esik egybe az ünneppé
avatás állami kinyilvánítása a nép akaratával. Vagyis, hogy a naptár
piros betűjének van-e fedezete az emberek emlékezetében, hitében,
érzelemvilágában, történelmi tudatában. Október 23-a máris
kitörölhetetlen dátumként van jelen. Az országgyűlés most arról
határoz - mondotta -, hogy ez a nap államilag is elismert ünnep
legyen. Népszavazás dönt viszont majd arról - a kormány javaslata
szerint -, hogy egyúttal nemzeti ünnep lesz-e.
Sajátos körülményként értékelte, hogy éppen október 23-a előtt
néhány nappal fogadta el a parlament a Magyar Köztársaság
Alkotmánytörvényét, amely kihirdetése napján lép hatályba.
Bejelentette: a kormány kész megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy
a törvény kihirdetésének és ezzal hatályba lépésének napja október
23-a legyen. Ezzel lehetővé válik, hogy október 23. ne csupán
nemzeti emléknapként, hanem egyben, mint a köztársaság kikiáltásának
dátuma íródjék be nemzeti történelmünkbe és ünnepeink sorába. Ily
módon ez az ünnep keretbe foglalhatná a totális elnyomórendszer
elleni népfelkelés emlékét és e harc szellemi örökségeként
megszülető új, demokratikus jogállamiságot, amelyet leginkább
elnevezése, a Magyar Köztársaság szimbolizál.
A javaslatok sorát azzal zárta: október 23-án a Parlament
erkélyéről vagy főlépcsőjéről az országgyűlés elnöke, aki attól a
naptól kezdve a Magyar Köztársaság elnöki tisztéből adódó
feladatokat is ellátja, megfelelő külsőségek között kiáltsa ki a
Magyar Köztársaságot.
Szűrös Mátyás a kormány elnökének hozzászólását követően -
megköszönve Németh Miklós szavait - kijelentette: a tapsból úgy
ítéli meg, hogy az Országgyűlés egyöntetűen támogatja a javaslatot.
(folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 19:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|