|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Feltámad-e a Nyilaskeresztes Párt?
|
---------------------------------- München, 1989. október 19. (SZER, Világhíradó) - Szélsőséges politikai nézetek jelentkezése sajnos nemigen függ attól, hogy a józanul gondolkodók realitásérzéke mit tart elképzelhetőnek. A magyarországi nyilaskeresztesek - vagyis fasiszták - zászlóbontását sem aszerint kell megítélnünk, hogy mennyire tartjuk abszurdnak. Ám jelentkezésük formája mégis azt sugallja, valami másról van szó. Hogy miről is, azzal foglalkozik Gadó György jegyzete: - Nagy port vert fel az utóbbi napokban egy röplapocska, amely a gyászos emlékezetű Nyilaskeresztes Párt állítólagos újjáalakulását adta hírül. Ennek kapcsán többen tiltakoztak, és az Országgyűlés is jónak látta, hogy közfelkiáltással elfogadott határozatban bélyegezze meg az országot egyszer már pusztulásba döntő kannibál- eszmék jelentkezését. Önmagában véve igen helyes, hogy a demokrácia minden híve sietve elhatárolja magát fasiszta megnyilatkozásoktól és szervezkedési kísérletektől. Különös csak az, hogy viszonylag kevés szó esett az említett röplap provokációs jellegéről, a parlamentben például ez szóba sem került. Pedig a politikai provokáció jelei annyira szembeszökőek, hogy szinte külön erőfeszítést igényel észre nem venni őket. Miről van szó? A röplap egyszerűen a vad gyűlöködés hangján szól a zsidókról, cigányokról és kommunistákról, másfelelől - szinte még ugyanazzal a lélegzettel - rokonszenvét nyilvánítja a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz iránt. Ez pedig enyhén szólva meglepő, ugyanis épp az SZDSZ-re szokták mondani a hazai tájakon nem éppen ritka antiszemiták, hogy zsidópárt. Ennek ugyan édeskevés a tárgyi alapja, de amennyire a nyilasokat a magam történelmi tapasztalataiból ismerem, pontosan ők azok, akiket a legkevésbé lehetett tárgyilagossággal vádolni. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|