 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (39. rész) - Dió 1.
|
Az Országgyűlés harmadik munkanapjának eseményei dióhéjban:
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat
feletti határozathozatallal folytatta munkáját csütörtökön az
Országgyűlés. A határozathozatalt megelőzően az elnöklő Jakab
Róbertné szót adott Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) képviselőnek,
aki javasolta, hogy az Országgyűlés emelje fel szavát Tőkés László
temesvári lelkész üldöztetése ellen. A plénum közfelkiáltással
szolidaritását fejezte ki. Ugyancsak közfelkiáltással elfogadta azt
a nyilatkozatot, amely visszautasítja a nyilaskeresztes párt
röpiratában foglaltakat.
Ezután, visszatérve az eredeti napirendi pontra, a pártok
működését és gazdálkodását szabályozó törvényt 323 igen, 4 nem
szavazattal, 15 tartózkodás mellett elfogadták.
A határozathozatal után a képviselők rátértek a harmadik
napirendi pont, az Alkotmánybírságról szóló törvényjavaslat
tárgyalására. Mielőtt azonban Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter
expozéját elmondhatta volna, több képviselő kért szót
nyilaskeresztes párt röpcédulával
kapcsolatban:
csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.);
Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.);
Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.).
A felvetésekre Horváth István belügyminiszter röviden válaszolt.
Ezután - a tárgysorozatnak megfelelően - Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter előterjesztette az Alkotmánybíróságról szóló
törvényjavaslatot. A vitában szót kért:
Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
előadója;
dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.);
Márton János (országos lista);
Sasvári József (Komárom m., 8. vk.);
Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.);
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.);
Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.);
Szentágothai János (országos lista).
Ezután Kulcsár Kálmán válaszolt, majd szavazásra került sor.
A képviselők az Alkotmánybíróságról szóló beterjesztett
törvényjavaslatot minősített többséggel, 320 egyetértő szavazattal
és 1 tartózkodással elfogadták. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 20:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|